Megtisztul az internet? A Facebookon októbertől nincsenek politikai hirdetések
A Meta, a Facebook és az Instagram tulajdonosa bejelentette, hogy októbertől megszünteti a politikai, választási és társadalmi kérdésekhez kapcsolódó hirdetések megjelenítését az Európai Unióban. A döntést az indokolja, hogy a vállalat nem kíván megfelelni az uniós politikai hirdetések átláthatóságát előíró új szabályozásnak.
Miért állnak le a Facebookon a politikai hirdetések?
Az úgynevezett TTPA-rendelet októberben lép hatályba, célja pedig az, hogy visszaszorítsa az információmanipulációt és a külföldi beavatkozást a választások során. A szabály kötelezi az online hirdetési felületek üzemeltetőit, hogy minden politikai reklám esetében tüntessék fel annak finanszírozóját, valamint jelezzék, ha személyes adatok felhasználásával célozták a közönséget.
Az Euractiv cikke szerint a Meta túlzottan bonyolultak találta a követelmények, amelyek szerintük jogi bizonytalanságot teremtenek, és aránytalan terhet jelentenek mind a platformoknak, mind a hirdetőknek. A cég ezért inkább úgy döntött, hogy inkább teljesen leáll az ilyen tartalmak fizetett terjesztésével, nemcsak az EU-ban, hanem az „európai területeken”, így például az Egyesült Királyságban is, írja az Index.
Minden ilyen jellegű tartalomtól megszabadul a Meta?
Októbertől vége a fizetett politika ihirdetéseknek a Meta felületein. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
Fontos azonban, hogy a politikusok és közéleti szereplők továbbra is posztolhatnak politikai tartalmakat a Facebookon és akár az Instagramon is, csak éppen nem fizethetnek azért, hogy ezeket a Meta szélesebb közönséghez juttassa el. Vagyis a politikai kommunikáció nem szűnik meg, csupán a fizetett hirdetések tűnnek el.
Az uniós politikai hirdetési szabályozás jelentéstevője, Sandro Gozi olasz EP-képviselő élesen bírálta a döntést. Szerinte a Meta ezzel bebizonyította, hogy „allergiás az átláthatóságra, az adatvédelemre és a demokratikus elszámoltathatóságra”. Úgy véli, a vállalat csak színleli, hogy fellép az álhírek ellen, miközben valójában hasznot húz belőlük.
Honnan lehet tudni, hogy megfelelően fognak eljárni?
A Google már tavaly hasonló lépést tett. Ők is megszüntették a politikai hirdetések futtatását az unióban, arra hivatkozva, hogy a rendelet túl tág fogalommal határozza meg a politikai reklámot, így nehéz lenne betartani az előírásokat.
Mindkét techóriás döntése felveti a kérdést, mennyire megbízhatóak saját hirdetés-ellenőrző rendszereik. Ha ugyanis egy politikai jellegű reklám mégis átcsúszna például a Facebook szűrőin, az automatikusan sértené az uniós szabályokat, hiszen a rendszer nem biztosítaná a kötelező adatszolgáltatást.
A Meta nem először hivatkozik az uniós jogszabályokra, amikor hirdetési működését módosítja: a cég jelenleg is vizsgálat alatt áll a digitális piacokról szóló törvény miatt, amely a fizetős vagy hozzájáruláson alapuló hirdetési modelljét kifogásolja.
Magyar szempontból különösen érdekes lesz látni, hogyan alakítja át ez a tiltás a pártok kampánystratégiáját. Nemrég derült ugyanis ki, hogy a kormány egyetlen hónap alatt több mint 125 millió forintot költött politikai ellenfelek lejáratására szolgáló hirdetésekre a Facebookon – ez a gyakorlat októbertől azonban megszűnik.
