Putyin is beleszól a magyar választásokba: Orbán támogatására buzdítja a magyarokat
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szocsiban megrendezett Valdaj nemzetközi vitaklub idei ülésén ismét élesen bírálta a Nyugatot, miközben nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett. Az eseményen tartott beszédében Putyin arról beszélt, hogy „Európában egyre inkább teret nyernek a nemzeti orientációjú politikai erők”, és Magyarországot Orbán vezetésével ezek közé sorolta.
A jövő évi magyarországi választásokat is érintve az orosz elnök kijelentette, hogy bár nem követi a magyar belpolitikát, úgy véli: „a magyarok többsége magyar akar maradni, és ezért Orbánt fogja támogatni” – írja a 444.hu. Hozzátette, ha valaki magyar, de mást támogat, „akkor Ursula von der Leyenek lesznek”, utalva az Európai Bizottság elnökére, Ursula von der Leyenre.
A NATO-t és Európát támadta, Trumpot dicsérte
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2023-ban. Forrás: Creative Commons
Putyin beszédében a NATO-t „papírtigrisnek” nevezte, és Donald Trumphoz hasonlóan az atlanti szövetség gyengeségét hangsúlyozta. Azt is kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok Tomahawk rakétákat ad Ukrajnának, azt Oroszország újabb „veszélyes eszkalációnak” tekintené, ami tovább rontaná a két ország kapcsolatát.
Az orosz elnök közölte, hogy figyelemmel kísérik Európa „egyre erősödő militarizálódását”, különösen Németország fegyverkezési terveit. Szerinte senki sem kételkedik benne, hogy „Oroszország lépései nem fognak sokáig váratni magukra” – mondta Putyin, bár konkrét ellenlépéseket nem nevezett meg.
A fórumon Putyin dicsérte Donald Trumpot is, akivel jó kapcsolatáról beszélt, és üdvözölte az amerikai elnök béketörekvéseit az ukrajnai konfliktus ügyében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverszállítások nem befolyásolják érdemben az orosz hadsereg előrehaladását.
Európai megosztottságra játszik
Putyin beszédében Európa gyengeségén gúnyolódott, és az európai elit „hisztérikus ruszofóbiáját” okolta a háború elhúzódásáért. Azt állította, hogy a nyugati vezetők mesterségesen gerjesztik az Oroszországgal szembeni félelmet, miközben saját politikai érdekeiket próbálják szolgálni.
A dániai drónincidensek kapcsán visszautasította a NATO vádjait, miszerint Oroszország állna az esetek mögött, és ehelyett a Nyugat „feszültségszító” stratégiáját tette felelőssé a növekvő katonai kiadásokért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben úgy reagált: az Európa-szerte tapasztalható drónos provokációk „egyértelmű bizonyítékai annak, hogy Oroszország továbbra is a feszültség fokozására törekszik” – mondta az európai vezetők koppenhágai csúcstalálkozóján. Zelenszkij szerint Moszkva célja kezdettől fogva az volt, hogy megossza Európát és gyengítse a Nyugatot.
