Az Európai Bizottság új vasúti terve egyetlen, nagysebességű hálózatba kapcsolná Európa fővárosait. Ha a magyar szakaszok is elkészülnek, Budapestről órákkal megrövidülhet az utazás más fővárosokba.
Az új hálózat az uniós fővárosokat és nagyvárosokat kötné össze, így a gyorsvasút alternatívát is jelenthetne a repüléssel szemben. A Bizottság szerint ezzel egyszerre szolgálhatók a klímavédelmi, gazdasági és közlekedéspolitikai célok.
Budapest helye a szupervasúton
A Bizottság terve szerint a kontinens nagyvárosai egyetlen, nagysebességű hálózatba kapcsolódnának, amely 2050-re lényegében lefedné egész Európát. A projekt célja, hogy a vasút versenyképes alternatívát kínáljon a repüléssel szemben, miközben csökkenti a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását és élénkíti a gazdasági kapcsolatokat.
A fejlesztés az úgynevezett TEN-T-hálózat (Trans-European Transport Network) része, amely az uniós közlekedési folyosókat köti össze. A Bizottság azzal számol, hogy az új, legalább 200–250 km/órás pályákon a jelenlegi menetidők jelentősen rövidülnek. A leglátványosabb példák között több ismert útvonal is szerepel:
- Berlin–Koppenhága: a mostani 7 óra helyett körülbelül 4 óra
- Párizs–Róma: 10 óra 50 perc helyett alig 9 óra
- Szófia–Athén: 13 óra 40 perc helyett nagyjából 6 óra
- Bécs–Ljubljana: 6 óra helyett 4 és fél óra
- Lisszabon–Madrid–Párizs: új, összekapcsolt útvonal 2035-re
- Tallinn–Riga–Vilnius–Varsó: a balti országokat összekötő első nagysebességű vasút 2030-ra lesz kész
A tervben Magyarország is szerepel, Budapest Bécsen keresztül kapcsolódna be a nyugati hálózatba, míg kelet felé egy új, Erdélyen át Bukarestig tartó vonal rövidítené az utazást. A mostani becslések szerint a Budapesttől Berlin vagy Bukarest hat óra alatt lenne elérhető, Bécs pedig mindössze 1 óra 40 perc alatt.
Forrás: Európai Bizottság
A teljes európai vasúthálózat kiépítésének költségét a Bizottság mintegy 546 milliárd euróra becsüli. A finanszírozás uniós forrásokból, kedvezményes hitelekből és magánbefektetői tőkéből állna össze, a nagysebességű projektek pedig elsőbbséget élveznének az uniós támogatások elosztásánál.
Közép-európai összeköttetések Budapesttel
A Budapest–Bécs vonal fejlesztése mellett a tervek egy keleti irányú, Erdélyen át Bukarestig tartó tengellyel is számolnak, amely nagyot erősítene a magyar főváros szerepén a közép-európai vasúti hálózatban.
A megvalósítás viszont még bizonytalan, az elmúlt években több nagysebességű vasúti projekt is elakadt politikai vagy pénzügyi okok miatt. A csatlakozás sikere végső soron attól függ, hogy az Európai Unió a következő években milyen forrásokat és prioritásokat rendel a közép-európai fejlesztésekhez.
Könnyebb jegyvásárlás a nemzetközi utakra
A terv részeként egy jogszabályi javaslat is készül, amely egyszerűbbé tenné a jegyvásárlást azok számára, akik több országot vagy szolgáltatót érintő utakat terveznek.
Az utasok egy egységes digitális foglalási és jegyrendszert használnának, amely lehetővé teszi, hogy az utasok egyetlen tranzakcióval, egy platformon szerezzék be a teljes útjuk jegyeit. Emellett a tervezet az utasok jogait is megerősítené, így ha valahol késés vagy járattörlés történik, teljes körű védelmet élveznének az egész útvonalon, függetlenül attól, hány vasúttársaság vesz részt az utazásban.
Alternatíva a repülés helyett?
A nagysebességű vasút nem új találmány Európában: az első ilyen vonalat Olaszországban, Firenze és Róma között adták át még 1977-ben. Azóta Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország és több más ország is kiterjedt hálózatot épített ki, amelyek mára részben össze is kapcsolódtak.
Spanyolországé jelenleg a kontinens legnagyobb, 3,973 kilométer hosszú nagysebességű vasútvonala, sőt, a világon is egyedül csak Kína előzi meg. Nyugat-Európában ma már természetes, hogy a vonat versenyképes a repüléssel, míg Kelet- és Közép-Európában a hálózat kiépítése csak most kezd igazán lendületet venni. A mostani uniós terv ezt a különbséget is mérsékelné, és minden ország számára elérhetővé tenné a gyors, környezetbarát vasúti közlekedést.
Forrás: