Az evolúció egyik legfontosabb kérdése az első, Afrikát elhagyó ember kiléte, ám egy új kutatás alapjaiban kérdőjelezi meg a Homo erectus központi szerepét, és azt sugallja, hogy már korábban, jóval összetettebb evolúciós folyamatok során kezdetét vette az emberiség első nagy vándorlása.
A grúziai Dmanisiben talált, közel 1,85 millió éves koponyák alapjaiban kérdőjelezik meg azt az elméletet, miszerint a Homo erectus volt az első Afrikát elhagyó emberfaj. Az új kutatások szerint a leletek nemcsak több emberfajt rejtenek, hanem egy sokkal összetettebb, mozaikos evolúciótörténetet tesznek valószínűvé, írja az IFLScience.
Az első, Afrikát elhagyó ember maradványai
Az Afrikán kívül talált legkorábbi emberi fosszíliák a grúziai Dmanisiből származnak, és körülbelül 1,85 millió évesek. Ezeket a koponyákat hosszú ideig egységesen Homo georgicus néven tartották számon, amelyet a kutatók a Homo erectus egy archaikus változatának tekintettek, ez az értelmezés pedig jól illeszkedett ahhoz a megközelítéshez, miszerint a Homo erectus volt az első, Afrikát elhagyó emberi faj.
A dmanisi leletek azonban már felfedezésük óta zavart keltettek a tudományos közösségben. A koponyák ugyanis feltűnően eltérnek egymástól: méretük és formájuk rendkívül változatos, olyannyira, hogy egyes példányok szinte eltörpülnek a többiek mellett. Ezt a különbséget sokáig ivari dimorfizmussal magyarázták, vagyis azzal, hogy a hímek és nőstények testfelépítése jelentősen különbözött egymástól.
Nem minden kutató fogadta el azonban ezt a magyarázatot, és egyre többen vetették fel annak lehetőségét, hogy a dmanisi lelőhely valójában több különböző emberfaj maradványait is őrzi.
Két faj, egy helyszín
Egy friss tanulmány új megvilágításba helyezte a kérdést. A kutatók három dmanisi példány fogazati jellemzőit elemezték, majd ezeket 583 más, ősi emberfajhoz tartozó fosszilis foggal hasonlították össze. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a leletegyüttes két különálló fajhoz tartozik: a már ismert Homo georgicushoz, valamint egy újonnan azonosított fajhoz, a Homo caucasihoz.
Ez a felismerés alapjaiban rengeti meg azt az elképzelést, hogy az első, Afrikát elhagyó ember egyetlen, jól körülhatárolható faj képviselője volt, s ehelyett úgy tűnik, hogy már Eurázsiában is több, egymással párhuzamosan élő emberelőd létezett.
Rokoni kapcsolat Lucy-val
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a Homo georgicus fogmorfológiája erős hasonlóságot mutat az australopithecusokéval. Ezek a lények még a Homo nemzetség megjelenése előtt éltek, és legismertebb képviselőjük a világhírű Lucy.
Ez a hasonlóság felveti azt a kérdést, hogy vajon Lucy fajának rokonai hagyták-e el Afrikát először. A kutatás szerint az adatok nem azt bizonyítják, hogy az australopithecusok előbb hagyták volna el Afrikát, mint a Homo nemzetség képviselői, hanem inkább arra utalnak, hogy az Afrikát elhagyó első ember a Homo habilis és a Homo erectus közötti átmeneti formákhoz tartozott, amelyek még számos ősi, australopithecus-jellegű vonást hordoztak.
Egy mozaikos evolúciótörténet kezdete?
A régészek további érveket is felsorakoztatnak álláspontjuk mellett. Jordániában és Romániában olyan kőeszközöket találtak, melyek időben megelőzik a Homo erectus megjelenését, ami arra utal, hogy az első, Afrikát elhagyó ember valószínűleg a Homo habilishez állt közelebb.
A kutatók szerint a dmanisi két faj eltérő Homo habilis populációkból fejlődhetett ki, amelyek hosszú időn keresztül Eurázsia különböző régióiban éltek, alkalmazkodva a helyi környezeti viszonyokhoz. Ezek a csoportok később találkozhattak Grúziában, ahol egy ideig egymás mellett léteztek.
Ez az elképzelés jelentősen árnyalja az emberi kivándorlás történetét, ugyanis nem egyetlen, egységes hullámról beszélhetünk, hanem többszörösen összetett, s leginkább mozaikszerű folyamatokról.
A dmanisi leletek alapjaiban kérdőjelezik meg a Homo erectus központú elméleteket, s bár számos kérdés továbbra is nyitott, egy dolog egyre világosabb: az első, Afrikát elhagyó ember története sokkal bonyolultabb és izgalmasabb, mint azt korábban gondoltuk.
Forrás: