Kiket támadhat még meg Trump? Hosszú a lista és egy európai ország is szerepel rajta

Hosszú ideje példa nélküli eset következett be tegnap hajnalban: az Amerikai Egyesült Államok jelentős haderő bevonásával gyakorlatilag akciófilmekbe illő módon rabolta el és vitte az Egyesült Államok területére az egyik független dél-amerikai állam vezetőjét, Nicolás Maduro venezuelai diktátort. Trump hivatalban lépése óta több amerikai államot is megfenyegetett akár katonai beavatkozással is, ezeket vesszük most sorba.

Trumpék átveszik Venezuela irányítását

Azt még kritikusai is elismerik, hogy Trump vezetésével tegnap viszonylag tiszta akció zajlott Venezuela fővárosában, Caracasban. Amerikai elit egységek egyszerűen elrabolták Maduro venezuelai elnököt, aki jelenleg New Yorkban, egy brooklyni börtönben várja, hogy hétfőn bíróság elé állítsák. Bár Trump tegnap úgy fogalmazott, hogy Maduro helyettese, Delcy Rodriguez együttműködik az amerikaiakkal, a Reuters szerint ez nem így van. Kiadatását követelik miközben emberei továbbra is szilárdan kézben tartják az országot. Az amerikai elnök eközben arról beszélt, hogy a békés átmenet idejére amerikai irányítás alá kerülne Venezuele és amerikai cégek építenék újra annak (olaj)infrastruktúráját, a kitermelés hasznán pedig osztoznának. Közelebbről nem specifikálta, hogy ez mit jelent.

• Trumpék megtámadták Venezuelát és elfogták Madurót: hogyan érinti ez Magyarország diplomáciáját? – Szijjártó Péter külügyminiszter reakciójával

Kritikusai szerint Venezuela gyarmatosítása történik a szemünk előtt, míg támogatói arról beszélnek, hogy ez lehetőség arra, hogy az ország népe ismét a gyarapodás útjára lépjen. Az mindenesetre érdekes, hogy a tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett ellenzéki vezérre, Maria Corina Machado-ra nem számít a rendszerváltás kapcsán, mivel szerinte nincs mögötte megfelelő támogatottság.

Több latin-amerikai államban is beavatkozhatnak az amerikaiak

És ha már gyarapodás. Trumpnak nem csupán Venezuelával van problémája a térségben, szerinte más országok is rosszul működnek Latin-Amerikában. A tegnapi sajtótájékoztatón külön is nevesítette Mexikót, Kubát és Kolumbiát is.

A The New York Post szerint Mexikóról azt mondta, hogy drogkartellek irányítják és “valamit kezdeni kell ezzel”. Mexikót korábban azzal vádolta az amerikai elnök, hogy engedi illegális migránsok Amerikába vándorlását és eltűri a drogszállítást.

Kolumbia elnökével szemben még keményebb hangvételt ütött meg Trump. Arról beszélt, hogy Gustavo Petro elnöknek “kokainmalomjai” vannak, majd ráerősített, hogy szerinte maga az elnök készíti a kábítószert. [A drogot] “az Egyesült Államokba küldik, szóval jól teszi, ha vigyáz magára”, tette hozzá az amerikai elnök.

• Újabb vérfagyasztó részletek az amerikai katona által okozott halálos bakonyi balesetről

Kubát nem a drog kapcsán említette Trump, hanem amiatt, hogy szerinte a karib-tengeri szigetország képtelen normális életviszonyokat biztosítani polgárai számára, ezért véleménye szerint Amerikának segítenie kell a kubaiaknak. Kubát egy kudarcos államnak tartja, ami Venezuela olajától függött és biztonsági erőket küldött Caracasba. Szerinte ezért valamikor Kubáról is “beszélniük kell majd”. Marco Rubio külügyminiszter ennél is keményebben fogalmazott, szerinte egy szenilis ember vezeti Kubát és a kubai rendszer “egy katasztrófa”.

Az Egyesült Államok a 19. század közepe óta számos latin-amerikai államban avatkozott már be, gyakorlatilag azon államok száma a kisebb, ahol nem. Volt ahol konkrét invázió történt (például Kuba esetében is, igaz, kudarcosan), volt ahol “csupán” puccsokat segített elő. A The World in Maps térképét alább megtekintheti:

Európát is megtámadja Trump?

Még beiktatása előtt beszélt arról Trump, hogy az Egyesült Államok számára létfontosságú Panama-csatornát vissza kellene szerezni amerikai kézbe. Washington még 1999-ben adta át a Panamai Köztársaságnak a létesítményt, ám főként a konzervatívok szerint a döntés elhamarkodott volt. Kína térnyerése miatt pedig egyre többen követelik, hogy újra amerikai kézben legyen az Atlanti- és Csendes-óceán közötti átjáró, amelyen keresztül az amerikai hajóforgalom 80%-a bonyolódik és amely 12 ezer kilométerrel rövidíti a New York-San Francisco utat.

Biztonsági okokól szeretné megszerezni az Egyesült Államok Grönland szigetét is. A Dániához tartozó autonóm tartomány azonban erről hallani sem akar. Trump tavaly márciusban pedig a sziget annektálásáról beszélt (azaz egyoldalú bekebelezéséről). Decemberben különmegbízottat is kinevezett az ügyben, aki korábban arról beszélt, hogy mindkét fél számára hasznos lenne, ha a sziget az Egyesült Államokhoz tartozna. Trumpnak az a baja a mostani helyzettel, hogy szerinte túl sok arrafelé a kínai és orosz hajó, ami nemzetbiztonsági fenyegetés Washington számára.

Végezetül, de nem utolsósorban említeni kell Kanada esetét is, mely államról korábban Trump mint az Egyesült Államok új, 51. tagállamáról beszélt. Kanada ezt természetesen visszautasította, ám Trump nyilatkozatai a korábban halványan muzsikáló Liberálisok tavaly áprilisi választási győzelméhez szakértők szerint alapjaiban járultak hozzá.

Hogyan reagált a világ az Egyesült Államok venezuelai támadására?

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai közül Nagy-Britannia és Franciaország – ahogy az várható is volt – nem fogalmazott meg kritikát, szemben Oroszországgal és Kínával. Ugyanígy tett Irán is, de ez talán szintén nem meglepő.

• További, Egyesült Államokkal kapcsolatos híreinkért kattints.

Ugyanakkor sok latin-amerikai ország ítélte el az amerikai agressziót. Így tett Brazília elnöke, Kolumbia elnöke, Chile elnöke, vagy a kubai elnök, míg az argentin elnök támogatásáról biztosította Trumpot, mint ahogyan az EU és annak több tagállama, Izrael, és részben Kanada is. Norvégia azonban a nemzetközi szabályok betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet a BBC szerint.

A The World in Maps térképre is rakta a támogató és elítélő államokat. Az amerikai kontinensről csak a Dominikai Köztársaság, Argentína, Guyana és Ecuador található a támogatók között:

Ez is érdekes lehet: Visszaszólt Trumpnak Grönland vezetője, a legerősebb NATO-országok is reagáltak

Forrás: