A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) állásfoglalásban reagált az Egyesült Államok frissen bemutatott táplálkozási irányelveire, hangsúlyozva, hogy egyes javaslatok nemcsak vitathatók, hanem ellentmondhatnak a jelenlegi tudományos konszenzusnak, és nem feltétlenül alkalmazhatók minden ország lakosságára.
Az MDOSZ-nél úgy érezték, ki kell fejteniük álláspontjukat
Az új amerikai ajánlás gyakorlatilag újragondolja a hagyományos táplálékpiramis szemléletét. Az új táplálkozási útmutatóban a hangsúly a nagyobb fehérjebevitelre, valamint telített zsírokban gazdag élelmiszerekre – például vajra, marhafaggyúra, vörös húsokra és zsíros tejtermékekre – helyeződik.
Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyi minisztere – aki egyébként egy jogász, és semmilyen orvosi képesítése nincs – mindezt azzal foglalta össze, hogy az amerikaiakat „valódi ételek” fogyasztására buzdította az ultrafeldolgozott termékek helyett.
Vannak pozitív dolgok benne, de sok mindenben változtatnának
A magyar dietetikusok szerint ugyanakkor a telített zsírok fokozott hangsúlyozása aggályos. Az MDOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai és nemzetközi ajánlások egyaránt azt javasolják, hogy a telített zsírok bevitele ne haladja meg a napi energiabevitel 10 százalékát, mivel ezek túlzott fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Vita tárgyát képezi az amerikai útmutatóban szereplő fehérjebeviteli javaslat is. A napi 1,2–1,6 gramm/testsúlykilogramm fehérjemennyiséget a magyar szakemberek szerint körültekintően kell értelmezni.
Bár a fehérje alapvető tápanyag, a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy ez a magas bevitel minden egészséges felnőtt számára indokolt lenne. A kutatások alapján a 0,8–1,0 g/ttkg/nap fehérjebevitel általánosságban biztonságos és elegendő, írja a HVG.
„Bizonyos csoportoknál – például az időseknél az izomtömeg megőrzése érdekében, illetve a sportolóknál – a magasabb fehérjebevitelnek lehet létjogosultsága. Ugyanakkor nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezt lakossági szinten mindenkinek javasoljuk, és egyes betegségek esetén kifejezetten kerülendő” – emelte ki Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.
Nem mindenkinek egy globális útmutató lesz optimális, mindig figyelembe kell venni az egyént
A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy az étkezési szokások, a népegészségi mutatók és az élelmiszer-kínálat országonként jelentősen eltérnek, ezért a nemzetközi irányelvek nem alkalmazhatók változtatás nélkül mindenhol.
Ugyanakkor a magyar dietetikusok üdvözlik az amerikai ajánlás több elemét is. Ilyen a zöldségek, gyümölcsök és teljes értékű gabonák fogyasztásának ösztönzése, a hozzáadott cukrok és feldolgozott élelmiszerek visszaszorítása, valamint az élelmi rostbevitel és a bélmikrobiom egészségének hangsúlyozása. Ezek az elvek összhangban állnak az igazoltan kedvező hatású étrendi mintákkal, például a mediterrán vagy a skandináv étrenddel.
Az MDOSZ szerint azonban az általános ajánlások nem tudják teljes mértékben figyelembe venni az egyéni különbségeket, például az életkort, az aktivitási szintet vagy az egészségi állapotot. Magyarországon ráadásul ritka a fehérjehiány, miközben az állati eredetű fehérjeforrások túlsúlya jellemző a növényi alternatívákkal szemben.
A legjobb, ha mindenki személyre szabottan étkezik
A szervezet továbbra is a hazai Okostányér modellt tartja iránymutatónak az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából. A modell nemcsak egészségügyi, hanem környezeti előnyökkel is jár: az erre épülő étrend ökológiai lábnyoma becslések szerint mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a hagyományos magyar étrendénél.
Az MDOSZ álláspontja szerint az egészséges táplálkozás és a fenntarthatóság kéz a kézben járhat, amennyiben az ajánlások tudományos bizonyítékokon alapulnak.
Forrás: