Újabb dobásra készül 5 európai nagyhatalom az ukránok bevonásával
Öt európai ország közös programot indít olcsó légvédelmi rendszerek és autonóm drónok fejlesztésére, nagyrészt az ukrajnai háború során szerzett ukrán tapasztalatokra támaszkodva.
A pénteken bejelentett kezdeményezés mögött az úgynevezett E5-csoport áll: Franciaország, Lengyelország, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország – számolt be az AP News.
A résztvevő államok célja, hogy hatékonyabban és jóval olcsóbban tudjanak fellépni a drónfenyegetés ellen, amely az elmúlt években Európa biztonsági tervezésének egyik központi elemévé vált.
Ez a program több más európai védelmi törekvéshez is kapcsolódik, köztük ahhoz az elképzeléshez, amely egyfajta „drónfal” kiépítését célozza Oroszország és Ukrajna irányában, hogy gyorsabban észleljék és elfogják a légtérsértő pilóta nélküli eszközöket.
Olcsóbb védelemre van szükség
Luke Pollard brit védelmi államtitkár szerint a nyugati országoknak alkalmazkodniuk kell az új realitáshoz. A legmodernebb légvédelmi rendszerek ugyan hatékonyak, de túl drágák ahhoz, hogy tömegesen vessék be őket olcsó drónok ellen.
„A légi fenyegetések ellen a világ élvonalába tartozó eszközeink vannak. A kihívás az, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a viszonylag olcsó rakéták és drónok ellen is” – mondta a brit védelmi államtitkár.
Erre jó példa volt, amikor 2025 szeptemberében orosz drónok léptek be a lengyel légtérbe. Ekkor a NATO-szövetségesek több millió dolláros vadászgépeket mozgósítottak olyan eszközök ellen, amelyek ára csak néhány ezer dollár volt.
A részt vevő országok a Low-Cost Effectors and Autonomous Platforms (LEAP) nevű program keretében működnek együtt, amely olyan közös beruházásokat támogat, mint:
- olcsó drónelhárító rendszerek gyártása
- drónalapú csapásmérő képességek fejlesztése
- mesterséges intelligenciával támogatott harci hasznos terhek (payloadok) közös beszerzése
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint a harctéri technológia villámgyorsan változik, ezért Európának is gyorsan kell reagálnia.
A drónok az elmúlt években látványosan felértékelődtek a hadviselésben, olcsón bevethetők, nehéz őket időben észlelni, és egyre gyakrabban teszik próbára a hagyományos légvédelmi rendszereket.
Korábban arról is írtunk, hogy egy elemzés szerint Vlagyimir Putyin akár napok alatt is komoly csapást mérhetne a NATO-ra.
Hibrid fenyegetésekre készül a NATO
A NATO az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a többrétegű légvédelem megerősítésére, mert a fenyegetések természete jelentősen megváltozott. A hagyományos rakéta- és repülőgépveszélyek mellett ma már egyre gyakrabban jelennek meg úgynevezett hibrid műveletek is.
2025 szeptemberében például legalább 19–23 orosz drón hatolt be Lengyelország légterébe, ami NATO-riasztást és repülőtér-lezárásokat váltott ki. Hasonló aggodalmat keltettek a Nyugat-Európában észlelt ismeretlen drónok is, amelyek miatt reptereket kellett ideiglenesen bezárni Münchenben és Eindhovenben, több ezer utast érintve.
Egyértelműen látszik, hogy a drónok ma már olyan olcsó, de hatékony fenyegetést jelentenek, amelyre a hagyományos légvédelemnek sürgősen új válaszokat kell találnia.
Borítókép: NATO