Ne halaszd holnapra a tankolást: ennyivel drágulhat napokon belül az üzemanyag Magyarországon
A tavalyi 12 napos háború alatt Irán nem lépte meg a legsúlyosabb elképzelhető válaszlépést, a Hormuzi-szoros lezárását. A globális olajkereskedelem 20%-a, az LNG 30%-a bonyolódik itt, így egy ilyen lépés bénítólag hatna az élet szinte minden területére. Tegnap azonban már megtámadtak egy tankert, így a legtöbb szállítóhajó leállt. Elemzők szerint rég látott üzemanyagár-emelkedés jöhet hamarosan, különösen a dízelár van veszélyben Magyarországon.
Veszélyben a Hormuzi-szoros
Brutálisan kilőtt az olajár ma hajnalra, az irányadó Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára 82 dollár is volt, igaz, néhány órával később 77 dollár fölé korrigált. Ez 13%-os emelkedés és 14 hónapos csúcs. Az ok, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt (utóbbi a libanoni Hezbollahot is), amely a térség egyik jelentős olajtermelő nagyhatalma. Ám a problémát nem önmagában ez okozza, hanem az Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás veszélybe kerülése.
Az Omán, az Egyesült Arab Emirátusok és Irán között található szoros a világkereskedelem egyik sebezhető szűk keresztmetszete, amely összeköti az Persze-öblöt az India-óceánnal és a világtengerekkel. Más útvonal itt nincs a kitermelt olaj és földgáz eljuttatására a vásárlókhoz. A szoros 31 km hosszú és a legszűkebb részén 3 km széles, így az iráni fegyverekkel teljes mértékben belőhető. Az itt közlekedő iráni, katai, kuvaiti, iraki, szaúdi és Emírségek-beli 20 millió hordónyi olaj kb 500 milliárd dollár értékű, ráadásul itt bonyolódik a világ LNG-szállításának (cseppfolyósított földgáz) ötöde is. Az Aljazeera-nak nyilatkozó szakértő szerint a világ olajszállításának 30%-a, repülőgép-üzemanag szállításának 20%-a, dízel- és naftaszállításának 16%-a bonyolódik itt.
Kilőhet az olajár
A felvevőpiacot elsősorban (84%-ban 2024-es adatok szerint) az ázsiai országok jelentik: Kína, India, Japán, Dél-Korea. Nem véletlen, hogy Kína a USA támadását követően azonnal felhívta a figyelmet a harcok beszüntetésére.
Teherán még nem zárta le a szorost, de erről több alkalommal beszélt. Tavaly nyáron a 12 napos háborúban sem tett így, de tegnap megtámadott egy tankerhajót. A következmény az, hogy a legutóbbi adatok szerint legalább 150 tanker inkább horgonyt vetett a szoros két oldalán, a forgalom pedig töredékére esett vissza. A tankerek tulajdonosai nem mernek utasítást adni az indulásra, hisz bármikor tragédia lehet a műveletből.
Az Aljazeera szerint akár 100 dollárra is nőhet a Brent-olaj ára, aminek következtében a globális infláció máris megugrana 0,6-0,7%-kal.
Mindeközben a biztonságosnak tartott arany ára unciánként 2,23 százalékkal (116 dollárral), 5364 dollárra emelkedett kora reggel, de volt ennél magasabban, 5460 dolláron is.
Ennyivel drágul hazánkban az üzemanyag
Magyarországban az RTL Híradójában elhangzottak alapján mindez 70-80 forintos drágulást jelenthet a kutakon. Az első emelést már be is jelentették: holnaptól a kutakon 5 forinttal kell majd többet fizetni a dízelért, a benzin ára azonban egyelőre nem változik. A piac további emelésekre számít (amihez hozzáadódhat még a forint gyengülésének hatása is), így mindenkinek érdemes lehet mihamarabb tankolni.
Eközben Trump állításával szemben az iráni vezetés nem akar tárgyalni az amerikaiakkal, sőt, jelezték, hogy az Ali Hamenei ajatollah tegnap megerősített halálával megüresedett legfőbb vezetői tisztet néhány napon belül betöltik. Az amerikai elnök korábban jelezte, hogy az iráni hadműveletek 3-4 hétig is eltarthatnak.
Kilőhetik az iráni haditengerészetet és van más kedvező hír is üzemanyag szempontból
Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a rezsimváltás, amiről Trump elnök korábban beszélt, mint célról nem annyira könnyű a 90 millió soknemzetiségű Iránban. Az ajatollahot gyászolják, utódját hamarosan megválasztják, így nem körvonalazódik, milyen politikai megoldás jöhet, ami elfogadható volna a támadóknak is.
Az olaj és az üzemanyagár szempontjából azonban kedvező hír lehet, hogy Csicsmann szerint az Egyesült Államok elsődleges célja, hogy megsemmisítse az iráni haditengerészetet. Ha pedig ez sikerül, attól kezdve Irán képességei csökkennek a hajóforgalom megzavarására a Hormuzi-szorosban.
A Mol csoport értéklánc-menedzsment ügyvezető igazgatója, Szabó Szabolcs szerint ezen a piacon a helyzet óráról órára változik, és lehet olyan forgatókönyv, ahol elszabadulnak az árak, de nem menne bele ezzel kapcsolatban a számháborúba.
A régiónk helyzetét nehezíti, hogy jelenleg nem működik a Barátság vezeték, és nem tudjuk a számunkra műszakilag leginkább ismerős orosz olajat hozni. Ha ez tartósan így marad, az két ponton okozhat problémát. Egyrészt bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adria-vezetéken, és az is bizonytalan, hogy az ilyen alternatív kőolajokból mennyi gázolajat lehet pontosan előállítani. Mivel ez a régió dízelből eleve hiányos, ezért ezt jó eséllyel meg fogjuk érezni – tette hozzá Szabó Szabolcs. Ezt akkor kerülhetnénk el, ha a Barátság-vezeték leállása ellenére is hozhatnánk orosz olajat az Adria-vezetéken, de erre a horvátok még nem adtak egyértelmű választ. E téren vannak bizonytalanságok a technikai kapacitások és a szabott magas szállítási díjak körül is.
Ha lemaradtál korábbi cikkeinkről:
- Iráni konfiktus: 3 amerikai katona meghalt, 5 „súlyosan megsebesült”
- MAGYARÁZÓ: Kik a jelöltek Irán következő legfőbb vezetőjének posztjára?