1066-ban Hódító Vilmos, Normandia ura döntő csatában mér vereséget Anglia akkori királyára, aki a csatatéren leli halálát összes testvérével együtt. A korona ezzel Vilmos normann herceg kezébe kerül és ezzel új korszak kezdődik Anglia történelmében. A történészek az elmúlt évszázadokban egyetértettek abban, hogy Vilmos Harold hatalmas hibája miatt győzhetett, ám ezt alapos kutatás után vonja kétségbe az East Anglia Egyetem középkorász professzora, Tom Licence.
Félreérthették a történészek a hastingsi csatához vezető utat
Licence elméletéről pedig nem valamilyen zugportál számolt be mellékes hírként, hanem egyenesen a BBC, jelezve, hogy az új felfedezés miatt alaposan át kell értékelni az utolsó angolszász uralkodó, II. Harold (Harold Godwinson) életművét.
A korábbi, Licence szerint viktoriánus elmélet szerint ugyanis a hatinsgi bukáshoz az vezetett, hogy Harald erőltetett menetben, pihenést nem engedélyezve meneteltette át seregét fél Anglián. Hódító Vilmos bíztatására ugyanis a norvég vikingek még szeptemberben támadást indítottak és partra szálltak Kelet-Anglilában. Harald seregével északra sietett és a Stamford Bridge-i csatában, szeptember végén nemcsak döntő vereséget mért a norvégokra, de levágta királyukat, III. Haraldot is. Ekkor érte a hír, hogy Vilmos csapatai délen, Sussexben partra szálltak.
Szoros küzdelemben dőlt el Anglia sorsa
A korábbi történészek szerint ekkora Harold pihenést sem engedélyezve, erőltetett menetben száguldott át fél Anglián, október 14-re pedig Hastingsnél találkozott a normannokkal úgy, hogy előtte csapataival több mint 320 kilométert menetelt. A csatát még így is majdnem megnyerte, Vilmos terve ugyanis kudarcba fulladt, a sikert annak köszönhette, hogy egyrészt sorai nem omlottak össze az angol ellentámadás során, illetve Haroldot sikerült egy nyílvesszővel szemen találni, ami megbontotta az angolszász sorokat.
Csakhogy az East Anglia Egyetem középkori történelem és irodalom professzora, Tom Licence szerint a nagy menetelés félreértésen alapul. A BBC szerint a kutató úgy godolja, Harold nem lábon, hanem hajókkal tette meg a távot, erre pedig forrás is van, amit a korábbi kutatók félreértettek. A viktoriánus történészek szerint ugyanis az angolszász flotta hazaküldése (amit a forrás ír) a feloszlatásukat jelentette (majd következett a kutyagolás délre), ezzel szemben Licence szerint pusztán csak annyit, hogy haza, azaz londoni bázisukra küldték a hajókat a hadsereggel együtt.
A csata döntő jelentősége
Ha Licence elméletét elfogadják az angol történészeknek alaposan át kell rajzolni az elkeseredett és rossz hadvezérként ábrázolt II. Harold király alakját, aki így tulajdonképpen remek, komplex rendszereket átlátó stratégává minősülhet majd át az utókor szemében. Az elgondolást kedden bocsátja majd vitára az Oxfordi Egyetem egy konferenciáján.
A hastingsi csata döntő jelentőségű Anglia történelmében, hisz gyakorlatilag ekkor fordult elő utoljára, hogy a szigetországot egy ellenséges hatalom hadserege el tudta foglalni.
Ez is érdekelhet történelem témában:
- A római mérnöki tudás bizonyítéka: Máig működő 2000 éves csatornát találtak Törökországban
- Luxor sötét titkai: múmia és ősi tekercsek sokkolják a kutatókat