Hazaküldi a Magyar-kormány a vendégmunkásokat? Erre számíthatnak a nyilatkozatok szerint
Az Orbán-kormányok a magyar gazdaság egy részét arra építették, hogy külföldi gyárak vendégmunkásokkal olcsón, az Európai Unióban közvetlenül értékesíthető termékeket – például akkumulátorokat, autókat, stb. – állíthassanak elő. Orbánék szerint így növekedhet a magyar gazdaság és az állami jövedelmek is. 2026 tavaszára már 100 ezer fölé nőtt azoknak a harmadik országbeli munkavállalóknak a száma, akik határozott ideig, általában egy-egy gyárhoz, üzemhez kapcsolódóan tartózkodhatnak Magyarországon. De mit várhatnak ők a Tiszától?
Sok vendégmunkás “tűnt el” a schengeni övezetben
Bár szavakban az Orbán-kormányok harcosan az illegális migráció ellen voltak, úgy tűnik, két lehetőséget is hagytak azoknak, akik harmadik országból (azaz nem EGT-tagállamból) szerettek volna bejutni a schengeni övezetbe. A gazdagok érkezését segítették a letelepedési kötvények, amelyek segítségével állandó tartózkodásra szolgáló engedélyt és szabad utazást lehetett vásárolni a schengeni övezetben, míg a kevésbé tehetősek számára lehetőséget biztosított a vendégmunkás lét.
Bár a szabályokat többször szigorították, idén tavaszra már több mint 100 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozott Magyarországon. Többségük a Fülöp-szigetekről, Ukrajnából, Vietnámból, Kirgizisztánból érkezett, de vannak szép számmal indiaiak, vagy éppen indonézek is. Ők határozott időre, általában 2 évre kapják meg a szükséges engedélyeket, ami hosszabbítható, ám pontosan meghatározott helyen dolgozhatnak (általában valamilyen termelő üzemben) és keresetük jelentős részét megspórolják, hogy hazaküldhessék. Magyar állampolgárságra vagy akár állandó tartózkodási engedélyre nem is gondolhatnak, még akkor sem, ha egyébként itt kötnek házasságot és szülnek gyereket. A fülöp-szigeteki Rena történetét korábban mi is megírtuk, akivel szemben különösen szívtelenül jártak el a magyar hatóságok.
Az elmúlt években több olyan hír is napvilágot látott ugyanakkor, hogy nyugat-európai hálózatok segítségével előszeretettel “szívódtak fel” a magyarországi vendégmunkások a schengeni övezetben. Emiatt például az utóbbi időben már vietnámi vendégmunkásokat nem is szívesen fogadtak a magyar vállalkozások.
Magyar Péter leendő miniszterelnök keményen üzent a vendégmunkásoknak is
Magyar Péter, hazánk leendő kormányfője még újévi beszédében említette a hazai vendégmunkásokat. Jelezte, amennyiben kormányra kerül, akkor június 1-től további intézkedésig teljes stopot hirdet az EU-n kívüli, nem magyar munkások érkezésére. Ez azt jelenti, hogy több filippínó, vietnámi vagy indiai állampolgár beláthatatlan ideig nem érkezhetne. Tehát legkésőbb 2-3 éven belül teljesen eltűnne a mostani, több mint 100 ezres közösség. Ez bizonyos iparágakban súlyos problémákat okozna, különösen a feldolgozóiparban, de a mezőgazdaság egyes területein is, például a tejiparban, ahol most is szikh munkavállalók gondozzák a szavasmarha-állomány jelentős részét.
És hogy miért akarja Magyar az országon kívül tudni a vendégmunkásokat? “Mert a magyarok nem egy olyan országot szeretnének, ahol ázsiai cégek, kijátszva a környezetvédelmi szabályokat, óriási támogatások mellett gyártanak jellemzően nem magyar munkaerővel akkumulátorokat” – mondta zilveszteri beszédében. Szerinte valódi munkahelyek kellenek Magyarországra, nem pedig az attól való rettegés, hogy mikor “veszik el az ember munkahelyét a NER-es bűnözők által Ázsiából behozott gazdasági migránsok”. Magyar szerint a külföldön dolgozó magyarokat kellene hazacsábítani vendégmunkások behozatala helyett.
Más típusú gazdaság következhet
Arról Magyar Péter nem beszélt, hogy mi lesz azokkal az üzemekkel, ahol jelenleg vendégmunkások dolgoznak és mi lesz azokkal a vendégmunkásokkal, akik jelenleg itt tartózkodnak. A gazdasági szerkezet megváltoztatásának igénye azonban szavai alapján egyértelmű. A Tisza célja, hogy olyan országot építsenek, ahol magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létesülnek folyamatosan növekvő életszívonal mellett. Persze a lengyel példa is mutatja, hogy ez nem jelenti a vendégmunkások hiányát. Bár Lengyelország fejlődés tekintetében az egyik úttörője az Európai Uniónak, vendégmunkásokat a lengyel gazdaság sem nélkülözhet: igaz, ők nem Ázsiából, hanem Ukrajnából érkeznek.
Olvass tovább nálunk:
Mit lehet tudni Szijjártó Péter rejtélyes, de mégis nagyon komolynak tűnő betegségéről?
Történelmi csúcsra nőtt a bevándorlók száma az EU-ban 2025-re