Bár magyar fülnek kissé megmosolyogtató a legújabb globális pánik neve, azaz a hantavírus, ám a betegség, amit okoz csöppet sem multatágos. Egy holland óceánjáró mintegy 150 utasa pedig jelenleg azért nem szállhat sehol sem partra, mert a fedélzeten felbukkant a vírus emberről emberre terjedő változata és ketten már bele is haltak. Ezt tudjuk jelenleg a hantavírusról.
Egy egész óceánjáró került már karanténba a hantavírus miatt
A The Telegraph összefoglalója találóan jegyzi meg, hogy a koronavírus-járvány karanténévei után joggal szorul össze sokunk gyomra egy újabb vírus hallatán, pláne, ha halálos áldozatok is kapcsolódnak hozzá. Az MV Hondius nevű holland óceánjárón már hárman meghaltak a vírus okozta megbetegedésbe, további két fertőzöttet a hajón ápolnak, miközben öt gyanúra okot adó utas is van a fedélzeten. Az óceánjárót az elmúlt napokban sehol sem engedték kikötni, jelenleg is a Zöld-foki szigetek partjainak közelében horgonyoz.
A tudósok szerint a hajón az Andes-vírustörzs ütötte fel a fejét, ami emberről emberre terjed. A mai napon már egy súlyos tünetekkel rendelkező brit orvost és a személyzet két tagját kellett evakuálni.
Mit tudunk a hantavírusról?
A hantavírusok olyanok, mint a koronavírusok: számos törzs létezik és a különféle égtájakon élő rágcsálók terjesztik a különféle változatokat. Amerikában például számos törzs van, egyesek veszélyesebbek az emberre, mások kevésbé veszélyesek, a legtöbb át sem terjed az emberre. Az egyik legelterjedtebb az ún. “Szöul vírus” (SEOV), amit a szöuli olimpia alatt fedeztek fel a város patkányaiban. Ez a fajta inklább a veséket támadja.
Az MV Hondius fedélzetén azonosított vírustörzs az Andes, ami azt erősíti, hogy a forrás valahol Argentínában keresendő, ahonnan egyébként a hajó március végén elindult és a hosszúfarkú rizspatkányok terjesztik. Dr. Michael Head, a Southampton Egyetem adjunktusa szerint e törzs kapcsán korábban is feljegyeztek emberről emberre történő átterjedést.
A terjedéséről egyelőre annyit tudunk, hogy a rágcsálók megszáradó és porrá váló vizetelének felkavarásával, például rágcsálófészkek tisztításakor kerülhet az emberi szervezetbe. Az Egyesült Államokban például csak 890 esetet dokumentáltak 1993 és 2023 között.
A tünetek, a betegség lefolyása és vírus terjedése
A betegség tünetei a koronavírus okozta megbetegedésekhez nagyon hasonlók. A Szöul-változat a veséket támadja, más vírusok pedig a tüdőt. A szimptómák influenzához hasonlítanak: fejfájás, hátfájás, láz és homályos látás. Súlyos esetben a vírus tönkreteszi a tüdőt, mert immunreakciót vált ki a szervezet részéről. Ez jellemzően nyolc héttel a fertőzést követően történik. Gyógyszer nincs rá, a tüneteket lehet kezelni, mint más vírusfertőzések esetén is, hisz oltás sem áll rendelkezésre.
A terjedésről egyelőre annyit tudunk, hogy emberről emberre is terjedhet az Andes-törzs. Az MV Hondius fedélzetén például egy pár halt bele, ám a fertőzödésük még Argentínában történt. Maria Van Kerkhove, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatója szerint lehetséges az emberről emberre terjedés, ha nagyon közel tartózkodnak egymáshoz. Ha tehát valaki sok ember között tartózkodik, akkor nagy eséllyel elkapja. Ugyanakkor a WHO szerint a tömeges megbetegedés esélye alacsony.
A vírus tavaly került a figyelem középpontjába, amikor Gene Hackman felesége, Betsy Arakawa 65 éves hantavírus okozta tüdőszindrómában hunyt el Új-Mexikóban.
Ez történik a vírushajóval
Várhatóan három nap múlva Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter szerdán Madridban az MTI szerint. A spanyol autonóm tartomány Kanári-szigetek elnöke, Fernando Clavijo azonban jelezte, a helyi hatóságok nem fogják engedni a hajónak a kikötést, mert nincs elegendő információjuk a potenciálisan halálos vírusról, írja az Aljazeera.
A spanyol tárcavezető ennek ellenére elmondta: Granadilla de Abona kikötőjében ér majd partot a hajó. Ez a kikötő a sziget déli repülőterének közelében fekszik, így az utasok hazaszállítását is onnan szervezik majd meg. A fedélzeten mintegy 150-en tartózkodnak, 23 különböző ország állampolgárai, és jelenleg mindannyian tünetmentesek – tette hozzá.
Mónica García beszámolt arról is, hogy a jelenleg a Zöld-foki szigetek partjainak közelében horgonyzó hajón 14 spanyol állampolgár is van, akiket a kikötőben elvégzett elsődleges egészségügyi vizsgálatok után katonai repülőgéppel Madridba szállítanak majd, ahol a Gómez Ulla központi katonai kórházban karanténba kerülnek.
Bénulást is okozhat ez az egzotikus, hazánkban is jelenlévő betegség – így védekezhetsz ellene
Azbesztválság Szombathelyen: a polgármester a vörösiszap-katasztrófához hasonlította a helyzetet