Több NATO-tagállam is pályázik a Németországból kivont amerikai katonákra
Bár Brüsszelben egyre többet beszélnek az önálló európai védelemről, több kelet-európai ország már jelezte Washingtonnak, hogy szívesen fogadna több amerikai katonát saját területén. Az ukrajnai háború és az orosz fenyegetés miatt sokan a NATO-n belül is attól tartanak, hogy Európa továbbra is túlzottan függ az Egyesült Államok katonai erejétől.
Az ukrajnai háború, az orosz fenyegetés és az amerikai katonai jelenlét jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt egyre több európai politikus sürgeti az Európai Unió önálló védelmi képességeinek megerősítését.
Az európai védelmi miniszterek legutóbbi május 12.-i találkozóján ismét előkerült a kérdés: képes lenne-e Európa saját erejéből megvédeni magát egy komolyabb válsághelyzetben, ha mondjuk az USA valóban kilépne a NATO-ból?
Az amerikai csapatkivonás egész Európát nyugtalanítja
Az európai védelmi viták újra fellángoltak Donald Trump legutóbbi döntése miatt, amely alapján az Egyesült Államok mintegy ötezer katonát vonna ki Németországból a következő hónapokban. A Pentagon május elején jelentette be, hogy a csapatkivonás várhatóan hat-tizenkét hónap alatt zajlik majd le.
A Politico szerint Trump bejelentése után Lengyelország, Románia, Litvánia, Lettország és Észtország is jelezte Washingtonnak, hogy kész lenne több amerikai katonát fogadni saját területén.
A lap arról is írt, hogy egyes országok NATO-csatornákon és washingtoni kapcsolatokon keresztül próbálják elérni, hogy a kivont amerikai egységek egy része hozzájuk kerüljön.
A balti államok és Lengyelország régóta attól tartanak, hogy egy esetleges orosz–NATO konfliktus esetén elsőként ők kerülhetnek nyomás alá. Emiatt számukra az amerikai katonai jelenlét nagyon is gyakorlati biztonsági kérdés, ráadásul az elmúlt években több ország hatalmas összegeket költött amerikai fegyverekre, Patriot-rendszerekre, HIMARS rakétákra vagy éppen F–35-ös vadászgépekre.
Miközben Brüsszelben egyre többet beszélnek arról, hogy Európának önállóbb védelmi politikára lenne szüksége, Kelet-Európában sokan továbbra is úgy gondolják, hogy az amerikai hadsereg jelenti az igazi elrettentő erőt Oroszországgal szemben.
Hírek az USA-ból: Elszabadulhat a hantavírus az Egyesült Államokban – meglepő döntést hozott az ottani egészségügyi hatóság
Komoly kihívásokkal küzd az európai védelem és a hadiipar
Az amerikai csapatok kivonása Németországból nagy visszhangot váltott ki Európában, mert sokan attól tartanak, hogy Washington fokozatosan csökkenteni fogja katonai jelenlétét a kontinensen. Az amerikai adminisztráció közben egyre többet beszél arról, hogy a jövőben inkább Kínára és az indo-csendes-óceáni térségre koncentrálnának.
Az európai vezetők szerint ezzel az a fő probléma, hogy az EU még mindig túlzottan függ az amerikai katonai háttértől. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy Európa önállóan nehezen tudna elegendő lőszert, légvédelmi rendszert vagy nagy hatótávolságú fegyvert biztosítani egy elhúzódó konfliktus esetén.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője a május 12.-i védelmi miniszteri találkozó után arról beszélt, hogy az európai hadiipar egyszerűen nem termel eleget. Bár a lőszergyártás felpörgetésében történt előrelépés, a gyártókapacitás továbbra sem képes lépést tartani az igényekkel.
Továbbá az is régóta nehézség, hogy az európai országok sokszor teljesen eltérő fegyverrendszereket használnak. Egyes államok amerikai, mások német, francia vagy saját fejlesztésű rendszereket vásárolnak, emiatt a közös beszerzések és az együttműködés is nehézkesebb.
Az európai országok több fontos katonai képességben továbbra is erősen az Egyesült Államokra támaszkodnak. Ilyen például:
- a műholdas felderítés és hírszerzés,
- a stratégiai légiszállítás,
- a nagy hatótávolságú rakétarendszerek,
- a fejlett légvédelmi rendszerek egy része,
- valamint több NATO-kommunikációs és célmegjelölő rendszer.
Az amerikai rakétatelepítések esetleges csökkentése vagy leállítása emiatt több európai országban is aggodalmat váltott ki, mert jelenleg kevés uniós állam rendelkezik hasonló volumenű katonai erőforrásokkal.
A NATO mellett Európai Védelmi Unió?
A Tagesschau beszámolójában arról írt, hogy Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az EP védelmi bizottságának vezetője arról beszélt, hogy a tagállamok továbbra is „nemzeti egoizmusokban gondolkodnak”, miközben Európa biztonsági helyzete egyre feszültebbé válik.
A német politikus úgy véli, hogy az Európai Unión belül még mindig nem sikerült valódi közös piacot létrehozni a katonai szállítás és a hadiipari eszközök területén, a tagállamok pedig továbbra is külön utakon haladnak.
Strack-Zimmermann ezért további 29 európai parlamenti képviselővel közösen kezdeményezte egy Európai Védelmi Unió létrehozását. A különböző pártcsaládokból érkező politikusok szerint az EU-nak gyorsabban kellene kiépítenie saját védelmi képességeit, mert hosszú távon kockázatos lehet teljes mértékben az Egyesült Államokra támaszkodni.
A kezdeményezés támogatói szorosabban összehangolt európai védelempolitikát sürgetnek, közös fegyverbeszerzésekkel, egységesebb hadiipari együttműködéssel és gyorsabban mozgósítható katonai kapacitásokkal. Ezzel együtt hangsúlyozzák, hogy ezzel nem a NATO-t cserélnék le, hanem az amerikaiak által fokozatosan kivont katonai erőket pótolnák.
Ha lemaradtál: Putyin szerint a győzelem mindig Oroszországé, nem nyújtanak a fegyverszüneten