Bebarangoltuk Tatát, a vizek városát – képgaléria

Tatát az élővizek városának is nevezik, mert környezetében számos tavacska található. Ezek közül legnagyobb és legjelentősebb az Öreg-tó, mely Magyarország egyik legrégebbi mesterséges halastava is egyben. Maga a település tulajdonképpen ennek partjaira épült.

Tata, Magyarország. Fotó: Mayer Jácint

A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és több ágon távozik észak felé a városon át. Már a római korban létesült az éren épített völgyzárógát. Mai formáját Mikoviny Sámuel tervei alapján nyerte el, a helyén eredetileg elterülő mocsarak lecsapolásával.

A tó körüli legimpozánsabb építmény a szemet gyönyörködtető vár.

Tata, Magyarország. Fotó: Mayer Jácint

Tata környéke már az őskorban is lakott területnek számított. A római időkben a dunai limes határa egész közel esett, a szomszédban Brigetio, a mai Szőny, a neves pannoniai település húzódott. A limes védelmi rendeltetésének megfelelően a környék katonailag volt fontos: az eredetileg mocsaras terület sziklás szakasza jó védelmi lehetőséget kínált.  Róma bukása utána a germán és avar jelenlétet a Magyar Királyság váltotta végül fel. 14. századi régészeti leletek bizonyítják a vár létezésének első fejezetét, azonban pontos formáját, felépítését nem ismerjük. A legvalószínűbb elképzelések szerint eredetileg egy lakótornyot bővítettek egy négy belsőtornyos épületté. Zsigmond korában már ezt a mutatós arculatot bírja, de több királyunknak is kedvelt tartózkodási helye volt. Mátyás idejében a belső udvart kerengővel vették körül a termeket pedig gazdagon díszítették. A környék halastavait vadaskert egészítette ki, ahol a király rendszeres vadászatait tartotta.

Tata, Magyarország. Fotó: Mayer Jácint

A várat délnyugati és északnyugati oldalról vizesárok védte, míg a többi részt a tó és annak mocsaras részei határolták, a török elleni háborúk időszakában azonban nem számít katonai erősségnek. Kezére kerül Szapolyai Jánosnak és Ferdinánd királynak is, de van, hogy a török hadak is elfoglalják. Az első modernebbnek számító olaszbástyás erődítést az 1500-as évek második felében kapja, amikor is a csinos várat a kor modernebb fegyverei ellen igyekeznek védhetővé tenni. Frekventált elhelyezkedése miatt azonban a folyamatos nagyobb hadmozdulatok egyik fő útvonalában marad, így továbbra is sokszor cserél gazdát, mert mérete nem elegendő nagyobb haderők megállításához Az 1683-as hadjáratban kerül utoljára török fennhatóság alá, akik kivonulásukkor véglegesen tönkre teszik. A Rákóczi-szabadságharc idején még komoly védelmi funkciót nem kap, a kijavítása azonban már nem szempont, inkább a vár maradékának elbontására születnek ötletek.

Tata, Magyarország. Fotó: Mayer Jácint

A vár belső épülete múzeumnak ad otthont. Római és középkori kőtár és tárlat csalogatja a látogatót. Leghíresebb résznek az egykori emeleti kerengőből átalakított gótikus keresztboltozatú Lovagterem számít. Bemutatásra kerül a 18.századi főúri élet is, ugyanis a vár mellett található az 1760-as években épített Esterházy-kastély. Ennek a kiállításnak főszereplői a tatai fajansz manufaktúrában készült dísztárgyak és használati edények, melyek megjelenítését igyekeztek minél inkább eredeti közegükben bemutatni.

Tata, Magyarország. Fotó: Mayer Jácint

A vár udvara szabadon bejárható, amit érdemes egy Öreg-tó parti sétával összekötni. Látnivalók sorából kiemelném az Esterházy-kastélyt, a Miklós-malmot, a Pötörke-malmot, a Czégényi-malmot, a vár kapuját őrző nagy öreg platánt, a tó kis szigetét alkotó Keresztelő Szent János-szobrot, vagy a tó nagy szabályozásának tervét készítő Mikoviny Sámuel szobrát. És mindenképpen érdemes megállni a parton lévő hírességek, többek között Bláthy Ottó és Feszty Árpád, lakóházai előtt is egy pillanatra. A tó minden évszakban külön élményt jelent. Sétálók, futók, kerékpározók előszeretettel használják jól kiépített útjait egész évben. De időjárásnak megfelelően korcsolyázók, strandolók, vitorlázók, evezősök is felkeresik, csakúgy mint a nagy látványosságnak számító vonuló és itt telelő madárfajták.

Galéria

Érdemes elolvasniGyőrben jártunk, a folyók városának falai közt