Kéménybe szorult a részeg török katona – bemutatjuk a ferde tó épített örökségeit

A kismartoni Esterházy-kastély, Fotó: Mayer Jácint

A Fertő tó Magyarország északnyugati részén található. Az Ausztria és Magyarország határán fekvő szikes tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, legnagyobb része ma már Ausztriához tartozik, de a határok átjárhatósága révén egységes egészet alkotó tájegység, melynek sajátos élővilága miatt mindkét oldala nemzeti park. A “fertő” szó lapos, növényekben gazdag, sekély vizű tavat jelent.

A Fertő tó környéke Magyarország legszelesebb vidékei közé tartozik. A szél a Fertő sekély vizét északról a déli partok felé nyomja, ami miatt egy furcsa jelenség figyelhető meg: ha a szél huzamosabb ideig egy irányba fúj, akkor szélirányban jelentősen növekszik a vízszint magassága, és a tó ferdévé válik.

Fertőrákos, Fotó: Mayer Jácint

Túránkat Fertőrákoson kezdjük, mely Sopron nagy városa mellett egy egyházi kiváltságokkal rendelkező, önálló súllyal bíró település maradt. A győri püspök vásártartási jogot szerzett, és városfallal vette körül itteni rezidenciáját, mely az 1700-as évek közepén kapta jelenlegi arculatát. A község legismertebb turisztikai attrakciója a kőfejtő, ami egyfajta kőzettani bemutató és nagy belső tereinek, valamint kiváló akusztikájának köszönhetően barlangszínházként is funkcionál.

Ruszt, Fotó: Mayer Jácint

Észak felé haladva a tó partján Ausztria Burgenland tartományába érünk és Fertőmeggyest elhagyva, a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városába, Rusztra érkezünk. A 17. századi városkép a mai napig hiánytalanul, számos műemlékkel, városfallal határolva, szőlővel-borral és minden kéményén gólyafészekkel várja a turistákat.

A térség fővárosának az Esterházyak otthona, Kismarton tekinthető. A nagyjából 15000 lakosú kisváros különleges hangulatot áraszt. A tekintélyes főúri kastély mellett érdemes a középkori városfallal ölelt belváros régi házai közt tenni egy kis sétát, megnézni a település nevét adó Szent Márton-dómot lőréses tornyával, Haydn lakóházát vagy mauzóleumát, valamint a kastélyparkot.

A kéménybe szorult török, Fotó: Mayer Jácint

Következő célpontunk a 17. századi városfallal körülvett csendes kis város, Feketeváros. A település vicces jelképe egy kis ház kéményéből kiemelkedő török katona. A hagyomány szerint 1532-ben, amikor az oszmán megszálló csapatok már elhagyni készültek a várost, az egyik török éppen a részegségét aludta ki. Mivel félt a feketevárosi parasztoktól, a kéményben bújt el. Ezek azonban ráleltek, és a kandallóban rakott tűzzel kényszerítették, hogy a kéményen másszon ki.

A Török-torony Fertőszéleskúton, Fotó: Mayer Jácint

Utunkat folytatva, Fertőszéleskúton áthaladva, érdemes a főút mellett a hadászati megfigyelésre emelt Török-tornyot, valamint a régi 13. századi alapokra épített, kerítőfalas Szent Kunigunda-templomot meglátogatnunk.

Nezsider, Fotó: Mayer Jácint

A tó legészakibb pontja a német nevéből – Neusiedl – áthallással keletkezett Nezsider városa. Az eredetileg magyarul Szombathelynek nevezett település legmagasabb kilátó pontja maga a vár, ahonnan a Fertő egész térsége megcsodálható. Nezsider, a tó keleti partszakaszával együtt, már a történelmi Moson vármegye területéhez tartozott.

Dél irányában áthaladunk Boldogasszony kis városán. A búcsújáróhelyként elhíresült templomát Esterházy Pál herceg építtette, mely már a 13. századtól is ismert Mária kegyhely volt. Ma a Fertő tó környéki barokk templomok legdíszesebbike.

A fertődi Esterházy-kastély, Fotó: Mayer Jácint

A jelenlegi magyar-osztrák határt átlépve, ismét Magyarországra érvén Fertődre érkezünk, a magyar Versaillesba. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan munkálkodott rajta, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető palotáját.