Hogyan látja Kína Oroszországot, az Egyesült Államokat és a világot?

A kínaiak utálják az amerikaiakat és odavannak az oroszokért, de a legjobban magukat szeretik

A Diplomat által közölt, az ukrajnai orosz invázió után készült új felmérés szerint a kínaiak nagyon negatívan viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, nagyon pozitívak Oroszországgal kapcsolatban – és nagyon magabiztosak, ha a saját országukról van szó.

Hetekkel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a kínaiak az oroszok mellett állnak és elítélik Amerikát – derül ki egy 3039 válaszon alapuló online közvélemény-kutatásból, amelyet Kínában végeztek 2022 márciusában. A közelmúltban megjelent „Kínai világnézetek az orosz-ukrán háború idején” című összefoglaló tartalmazza a felmérés néhány fő megállapítását és bepillantást enged a kínai emberek véleményébe a háborúról, a világról – és hogy abban Kína hol foglal helyet.

A felmérést az Olomouci Palacky Egyetem (Csehország) koordinált nemzetközi kutatócsoportja végezte az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott „Sinophone Borderlands – Interaction at the Edges” kutatási projektje részeként.

A megkérdezett 25 ország közül Oroszország volt a legkedveltebb, a válaszadók 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitívan látja az északi szomszédot, míg csak 12 százalékuk vélekedett negatívan. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok a leginkább utált ország Kínában – valamivel több mint 60 százalék gondolja rossznak az USA-t és 31 százalékuknak pozitív a hozzáállása.

A pozitívan értékelt országok sorában a kínaiak körében a második Pakisztán (73 százalék), majd Szingapúr (66 százalék), Észak-Korea (62 százalék) és Németország (61 százalék) következik. A skála másik végén India (56 százalék), Japán (54 százalék), Vietnam (48 százalék), Dél-Korea (47 százalék) és Ukrajna (46 százalék) található.

Hogy árnyaltabb képet kapjanak az Egyesült Államok és Oroszország megítéléséről, feltettek két nyitott kérdést, amelyekben a válaszadók az adott országgal kapcsolatos első asszociációikat mondhatták el és azt is kifejthették, hogy miért alakult ki az Egyesült Államokról vagy Oroszországról alkotott jobb vagy rosszabb képük.

Az Egyesült Államokra a leggyakoribb asszociáció a „hegemón”, míg más gyakori kifejezések voltak a „fejlett” és a „hatalmas”, de a „főnök”, a „háború”, a „bandita” és a „viszályszító” is.

Az oroszok esetében ugyanez a „harcos nemzet” volt, amit olyan szavak követtek, mint „Putyin”, „vodka”, „hatalmas”, „medvék”, „háború Ukrajnával” és „kínai-orosz barátság”.

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokat és Oroszországot egyaránt erős országnak tekintik tekintik, de az amerikai hatalmat többnyire negatívan, míg Oroszországét szinte kizárólag pozitívan látják.

Figyelemre méltó azonban, hogy a kínaiak Oroszországról alkotott felfogása némileg sztereotipnek tűnik, a jelenlegi vezetőhöz kötődik és némileg hiányoznak a mélyebb társadalmi gyökerek. Ezért ezek a nézetek viszonylag könnyen megváltoztathatóak.

Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek mennyire értékelik pozitívan vagy negatívan a nagyhatalmak külpolitikáját csak Oroszország (Kína mellett) volt pozitív, míg a negatív rangsorban az Egyesült Államok állt, megelőzve Indiát, Japánt és az Európai Uniót.

Kijelenthető, hogy a kínaiakat nem zavarja az Ukrajna elleni orosz invázió, annak ellenére, hogy a lépés vitathatatlanul súlyosan megsértette Kína régóta hirdetett, más országok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásának elvét. Éppen ellenkezőleg: továbbra is rendkívül pozitív Oroszországot általános megítélése és különösen az orosz külpolitikát méltatják és erős országnak tartják.

Összességében úgy tűnik, hogy a kínai válaszadókat jelentős mértékben befolyásolja az adott országgal fennálló kétoldalú kapcsolatok minősége, pontosabban az, hogy ezt a kétoldalú kapcsolatot hogyan mutatja be a kínai média. Ez Oroszországon és az Egyesült Államokon kívül különösen jól látható az európai országok (például Németország vagy Franciaország) esetében, amelyeket viszonylag pozitívan ítélnek meg, csakúgy, mint magának az EU-nak a külpolitikáját (főleg, ha összehasonlítjuk az Egyesült Államokéval). A kínaiak alapvetően úgy gondolják, hogy ez az európai nemzeteket tekintve kölcsönös, ám valójában a németek és a franciák meglehetősen negatívan állnak Kínához.

Ennélfogva a kínai emberek által alkotott kép a hivatalos állami narratívák következményei lehetnek, amelyek gyakran az Egyesült Államok hibáztatására összpontosítanak és Európát az amerikai befolyás áldozataként mutatják be.

A felmérés másik fontos megállapítása a hazájukba vetett mély bizalom. Arra a kérdésre, hogy katonailag és gazdaságilag mennyire tekintik erősnek a releváns nagyhatalmakat, Kínát tekintették a legerősebbnek, miközben a kínai kultúrát is a legvonzóbbnak, a kínai egyetemeket pedig a leginkább ajánlottnak.

Megkérdeztük azt is, hogy a válaszadók hajlandóak lennének-e egy külső ország által gyártott covid-vakcinával beoltatni magukat. Itt ismét csak az derült ki, hogy minden másban, a hazait preferálják és a kínai oltásokat sokkal megbízhatóbbnak tartják, mint bármelyik másikat.

Nagy valószínűséggel ez annak a több mint két éves propagandának az eredménye, amely negatív színben tüntette fel a világjárványra adott nyugati választ, a nyugati vakcinákat hatástalannak mutatta be, és különböző elméleteket is gyárt a vírusról, például hogy az Egyesült Államok biofegyver programjának része.