Egy európai ország durván nagyot kaszál a háborún

Az Európai Unió országai szabadulni próbálnak az orosz energiafüggőségtől és hevesen keresik az alternatívákat, ami drámai módon megnövelte a norvég olaj és gáz iránti keresletet – és ezzel együtt annak árát is.

Valósággal ömlik a pénz az országba, ennek ellenére Európa második legnagyobb földgázszállítója igyekszik kivédeni azokat a vádakat, amelyek szerint profitálnának az ukrajnai háborúból.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint – aki egyébként szintén arra törekszik, hogy a skandináv ország segítségével pótolja Lengyelország korábban Oroszország által biztosított gázigényének egy részét – Norvégia „gigantikus” olaj- és gáznyeresége „közvetve a háború zsákmánya”.

Sürgette Norvégiát, hogy használja fel ezt a váratlan lehetőséget a harcok következményei által leginkább sújtott országok, elsősorban Ukrajna támogatására.

A múlt heti megjegyzés kissé érzékenyen érintették a norvégokat, még akkor is, amikor az országban egyesek azon töprengenek, vajon eleget tesznek-e az orosz háború ellen pusztán azzal, hogy növelik az Ukrajnának nyújtott gazdasági segélyeket, és segítenek a szomszédos országoknak megszüntetni az orosz energiától való függőségüket az energiaipar, az elektromos áram előállítása és a járművek üzemanyag-ellátása terén.

Az olaj- és gáztársaságok váratlan nyereségére kivetett adók általánosak Európában, hogy segítsenek az embereknek megbirkózni a megugró energiaszámlákkal, amelyeket a háború tovább súlyosbított. Spanyolország és Olaszország már jóváhagyta ezeket, az Egyesült Királyság kormánya szintén egy ilyen lépés megtételét tervezi. Morawiecki arra kéri Norvégiát, hogy ennél is tovább menjen és hogy az olajat és az abból származó nyereség egy részét más nemzetek rendelkezésére bocsájtja.

Norvégia, Európa egyik leggazdagabb országa legutóbb nemzeti jövedelmének 1,09 százalékát fordította külföldi fejlesztésekre – ez az egyik legmagasabb százalék a világon –, beleértve egy több mint 200 millió dolláros segélyt Ukrajnának. Az olaj- és gázkassza hirtelen és nagyarányú bővülése miatt néhányan azt próbálják elérni, hogy még több pénzt különítsenek el a háború hatásainak enyhítésére.

Az olaj- és gázárak már az energiaválság közepette is magasak voltak, és a háború miatt még inkább megugrottak. A földgáz kereskedelmi ára három-négyszerese a tavalyi év azonos időszakához képest. A Brent kőolaj hordónkénti ára a három hónappal ezelőtti invázió után hordónként 100 dollár felé emelkedett, és azóta nem is igazán süllyedt lejjebb (jelenleg kb. 120 dollár).

Az állam többségi tulajdonában lévő norvég energiaipari óriás, az Equinor négyszer többet keresett az idei első negyedévben, mint az előző évben ugyanekkor.

A helyzet arra késztette a kormányt, hogy az idén 933 milliárd norvég koronára (97 milliárd dollárra) módosította a kőolajipari tevékenységekből származó bevételre vonatkozó előrejelzését – ez több mint háromszorosa a 2021-es értéknek. Ez az összeg túlnyomórészt Norvégia hatalmas állami vagyonalapjába kerül és a kormány nem igazán veszi fontolóra, hogy más célra használja fel.

Norvégia „jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának a háború első hete óta, és még többre készülünk” – mondta Eivind Vad Petersson államtitkár.

Hozzátette, hogy az ország pénzügyi támogatást, fegyvereket és több mint 2 milliárd korona humanitárius segélyt küldött „az olaj- és gázáraktól függetlenül”.

Ez az energiafüggőség „eszközt ad Oroszországnak a megfélemlítéshez, ez most egyértelműen bebizonyosodott” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Norvégia volt miniszterelnöke a Világgazdasági Fórum ülésén Davosban.

Oroszország korábban leállította a földgázszállítást Finnország, Lengyelország és Bulgária felé, mert azok megtagadták a rubelfizetési követelést.

A 27 tagú Európai Unió célja, hogy az év végéig kétharmadára csökkentse az orosz földgáztól való függőséget a megújuló energiaforrások fejlesztése, az alternatív ellátási láncok kiépítése és az energiahasználat csökkentése révén.

Ami az egyéb beszerzési forrásokat illeti, kézenfekvő választás Norvégia, hiszen Európa földgázbeszerzésének 20-25 százaléka eddig is az északi országból származott.

Norvégia számára fontos, hogy „stabil, hosszú távú olaj- és gázszolgáltató legyen az európai piacokon” – mondta Amund Vik energiaügyi miniszter-helyettes. A vállalatok azonban ingadozó energiapiacokon értékesítenek, és „a tavaly ősz óta tapasztalható magas olaj- és gázárak mellett a vállalatok munkatempója a napi termelési maximum közelében mozog” – mondta.

Ennek ellenére Oslo válaszolt a több gáz iránti európai igényre és engedélyt adott az üzemeltetőknek arra, hogy idén fokozzák kapacitásukat. A részükre biztosított adókedvezmények azt jelentik, hogy a vállalatok új offshore projektekbe fektethetnek be, és idén ősszel új csővezeték épül Lengyelország irányába.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nehéz időkben megbízható gáz- és energiaszállítói legyünk Európának.” – mondta Ola Morten Aanestad, az Equinor szóvivője.

Érdemes elolvasniOlyan olajszankció jöhet, ami Magyarországnak és az EU-nak is jó