Miben rejlik az EU hatalma?

Az EU sem gazdasági, sem katonai szempontból nem tudja megelőzni az USA-t, vagy Kínát. Akkor mégis miben rejlik a hatalma?

Nem másban, mint a bürokráciában. Rendszeresen kiakadunk bonyolult, időnként teljesen fölöslegesnek tűnő szabályokon, hiszen senki sem szereti, ha ezekkel is megnehezítik az életét. Azonban van pozitív hatásuk is, mert sok esetben pont a védelmünk érdekében léteznek a szabályok.
Az EU-nak szuper hatalma van a szabályozás terén, ezzel egyoldalúan képes átalakítani például a globális piacot. Az élelmiszer-biztonságtól kezdve az adataink védelméig az EU-ban minden szabályozott és ezekkel uralja a világot is.

Hogy lehet ilyen hatalma az EU-nak?

Nagyon egyszerű. Az EU a világ egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb egységes piaca, ami nagyon vonzóvá teszi és rengeteg vállalat szeretne üzleti kapcsolatra lépni a tagországokkal.

Bár a jogszabályok hatálya az EU országaira terjed ki, azonban ha egy amerikai, kínai stb. cég uniós ország területén szeretne működni, vagy velük kereskedni, akkor be kell tartani az EU területén hatályos jogszabályokat. Praktikusan tehát a működését az uniós szabályozási standardokhoz kell igazítania.

Az EU jogszabályait általában követendő példának tekintik a vállalatok és országok. Az EU-s jogszabályok így tulajdonképpen a világ lakossága nagy részének az életére is hatással vannak.

Hogyan hat az EU mások életére?

Az egyik legfontosabb terület a vállalatok és piacok működését szabályozó versenyjog. Ennek értelmében tilos a vállalatok közötti versenyellenes megállapodás. Ilyen például, ha egy piac vállalatai megállapodnak az árakról és mindenki ennek megfelelően forgalmazza a termékeit, vagy például közösen meghatározzák a beszállítói árszinteket. Ezek ellentétesek a versenyjoggal, és a jogszabály megszegése miatt pénzbüntetést szoktak kiszabni.
Az utóbbi időben például a Facebook (Meta), a Google és más tech cégekre is szabtak ki akár több milliárd dolláros büntetéseket. A Google-t például 3x is megbüntették, összességében majdnem 10 milliárd dollárra. Büntetést kaptak többek között azért, mert a saját vásárlási szolgáltatásukat hozta fel a kereső, ezzel hátrányos helyzetbe hozva a konkurens cégeket. Jelenleg a világ több mint 130 országában vannak az EU-s versenyjoghoz hasonló szabályzók érvényben.

A másik érzékeny terület az adatok védelme, azaz a GDPR. Ezzel a szabállyal a mindennapi életünk során rendszeresen találkozunk. Nem csak akkor, ha egy online felületen regisztrálunk, vásárolunk, hanem például munkahelyünkön is. A 2018-ban bevezetett GDPR szerint jogunk van korlátozni, hogy milyen adatot gyűjthetnek rólunk, azt mennyi ideig használhatják/tárolhatják stb. Nem véletlen, hogy a nagy tech cégek, mint például a Microsoft, Meta stb. nem csak az EU-s működésük során követik a GDPR szabályait, hanem mindenhol. A Google-nak az európai piacrészesedése például nagyobb, mint az USA részesedése. (90% vs. 65%) Az európai piacot egy jogszabály miatt nem fogják elhagyni, egyszerűbb és lényegesen olcsóbb, ha a többi ország felhasználóinak is ugyanazt az adatvédelmet nyújtják, mint az európaiaknak.

Az élelmiszer-biztonság és környezetvédelem szintén fontos területek, ahol az EU-s jogszabályok hatással vannak a világ más országaira. Nagyon sok olyan ország van, melyek exportjának (déli gyümölcsök, kávé, kakaó stb.) jelentős része irányul az EU-ba. Az évek során ezek az országok komoly pénzt fektettek pl. termelőik oktatásába, termelőeszközök fejlesztésébe, hogy megtartsák, esetleg még növeljék is az EU-ba irányuló exportot. Ennek előnyeit persze más export partnereik is élvezik, hisz ezáltal ők is egy jobb minőségű termékhez jutnak.

Mivel az EU területén nem lehet állatok tesztelésével létrehozott kozmetikumokat árulni, így a legnagyobb kozmetikai cégek megváltoztatták a termékfejlesztési gyakorlatukat. Tették ezt sok esetben annak ellenére, hogy saját országukban esetleg nincsenek ilyen szigorú szabályok. Lényegesen olcsóbb egy fajta termékfejlesztési gyakorlatot követni, elvégre így a termékeket bármely piacon árusíthatják.

Mit gondoljunk az EU szabályairól?

A legtöbb emberben a világon valószínűleg nem is tudatosul, hogy életét mennyire befolyásolja az Európai Unió. Ha szidjuk is néha a bürokráciát, jusson eszünkbe, hogy a mi érdekünkben is vannak a szabályok. A versenyjog nélkül minden bizonnyal többe kerülne minden, a GDPR nélkül pedig ki tudja mi lenne az adatainkkal, a Facebook pl. a több mint 10 év során több száz millió felhasználó adatait “hagyta el” vagy adta el.Újabb vizsgálat a Facebook ellen