Bemutatjuk a döbröntei Szarvaskő várát

Ha Szarvaskő váráról szeretnénk információhoz jutni, bizony nem árt elővigyázatosnak lennünk, ugyanis ilyen nevű vár több is létezik, így gyakori hibalehetőségként találkozhatunk egymásra vonatkozó tartalommal. Szarvaskő említésekor kötelező olvasmányainkból a Gárdonyi Géza által is megjelenített Heves megyében, vagy netán az Észak-Bakony dombjain, Döbrönte kicsiny falva felett közvetlenül húzódó, esetleg a délebbi Szlavónában található várromra is gondolhatunk. A róluk szóló írások, intenetes tartalmak rendszeresen mutatnak összevisszaságot a témában. Mindhárom erősség jellemzője a festői környezet, kisebb alapterület, az eldugottság, és a kevéssé ismert történelmük.

Szarvaskő vára, Fotó: Mayer Jácint

A háromból a jelenlegi Magyarországon található két település: a Pápa melletti Döbrönte és az Eger környéki Szarvaskő testvérvár-megállapodást kötött, melyben kihangsúlyozták, hogy a Veszprém megyei Szarvaskő vára nem azonos a szarvaskői vár megnevezéssel. Az érintett helyszínek határait magunk mögött hagyva persze ismét előfordulnak hibák, viszont meglátogatásuk után mi biztosan nem tévesztjük többet össze a két kis mesés falu büszkeségit.

A döbröntei Szarvaskő, Fotó: Szöllősi Gábor

Döbrönte község a Városlőd–Pápa közötti főútról megközelíthető, festői környezetben található zsákfalu. A Bittva-patak fölé magasodó, a tengerszint feletti 300 méteren, észak–déli irányú dombvonulat legmagasabb pontján, annak északi részén egy kiugró meredek sziklacsúcson található Szarvaskő vára.

A rondella, Fotó: Mayer Jácint

A Himfy-vár korabeli okleveles megnevezései között érdemes megemlíteni, hogy a „Zarwaskw castrum” és „Castrum Debrenthe” formájú elnevezéseket, ami bizonyítja, hogy többféleképpen is hívták.

A palota, Fotó: Mayer Jácint

A vár első említése – valószínűleg a Himfyek címerállatáról eredeztethetően – Szarvaskő néven fordul elő, és építését nagyjából 1367–1374 közé tehetjük. Himfy Benedek, a tulajdonos, Nagy Lajos király egyik közismert hadvézére és tisztségviselője 1380-ban hunyt el, de sok kötelességének eleget téve ő maga nem sokat tartózkodhatott az újonnan épült erősségében. Ezt követően a család kikerül a hatalom köreiből, számtalan okirat tanúsítja pereskedéseiket, birtokvitáikat a szomszédaikkal, vagy rokonságon belüli viszályaikat. V. László halála után a Himfyek III. Frigyes trónigényét támogatták Hunyadi Mátyás ellenében, és a krónikák már mint rablólovagokról számolnak be a család tevékenységéről. A fegyveres torzsalkodás továbbra is jellemző marad a família keretin belül és kívül is az 1500 környékén bekövetkezett kihalásukig. Szarvaskő ezután, az okleveles említések tanúsága szerint, Essegvári Ferenc lakhelyéül szolgált, majd elvileg ezt a funkciót töltötte be egészen az Essegváriak fiúági kihalásáig. A törökök dunántúli térnyerésével Döbrönte is betagozódott a végvárak második vonalába és adottságaiból fakadóan kicsiny őrséggel rendelkezett: 1546-ban 6 lovassal és 10 gyalogossal. Pusztulására ismeretlen időpontban, feltehetően a tizenötéves háború idején került sor, Győr és Pápa törökök általi elfoglalását követően. Ezzel ér véget hozzávetőlegesen két évszázad után a nemesi rezidenciaként szolgáló vár története.

Részlet Szarvaskő várából, Fotó: Mayer Jácint

A vár mai formáját két fő építési periódusban nyerte el: a belső vár többszintes palotaépületből, belső toronyból és a hozzá kapcsolódó szabálytalan téglalap alaprajzú épületből álló, falövvel határolt egysége még az építtető Himfy Benedek bán idején készülhetett el. A belső várhoz csatlakozó, lőrésekkel tagolt rondellával megerődített külső várat pedig az 1520-as éveket követően építhették ki.

Érdemes elolvasni„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége” – Erdély fővárosában jártunk

A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára. A közvetlen közelben kellemes sétával elérhető innét az Ödön-forrás. Nyáron a Bittva-patak völgye, télen a várhegy oldalában kialakított sípálya vonzza Döbröntére a nyugalmat kedvelő turistákat. Ha pedig kissé távolabb is szeretnénk szétnézni, akkor vehetjük az irányt Gannán, az Esterházyak híres mauzóleumán keresztül a barokk Pápa városába.