Egy férfi fegyveres bankrablás során szerezte meg a saját pénzét
Egy fegyveres férfi valószínűtlen hőssé vált Libanonban, miután túszokat ejtett egy bankban Bejrút központjában, és hozzáférést követelt a saját pénzéhez, tette közzé a Guardian.
Basszam al-Sejk Husszein tegnap dél körül egy puskával lépett be a Federal Bank fiókjába és túszul ejtette a benn lévőket. A követelése mindössze annyi volt, hogy kivehesse befagyasztott számlájának egy részét, hogy segítsen apja kórházi számlájának kifizetésében.
Mint szinte az összes libanoni, Husszein pénzeszközei is több mint két éve korlátozás hatálya alá esik. A gazdasági válság által sújtott bankok havonta csak jelképes kifizetést engedélyeznek a betéteseknek, amelyek nem elegendőek a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére sem.
A „bankrablás” híre gyorsan eljutott az ország minden részéhez, és egyöntetű szolidaritást váltott ki a lakosságból.
Libanon lakóinak közel 80 százalékát taszította szegénységbe a tőkeszabályozás, több milliárd dolláros megtakarítások semmisültek meg az elképesztő gazdasági összeomlásban.
A bank közelében összegyűlt katonák és rendőrök fizetését például 2020 eleje óta több mint huszadrészére vágták vissza, sokan havi 70 dollárnak, azaz 28.000 forintnak megfelelő összeget keresnek. A bámészkodók arról beszéltek, hogy támogatják a vakmerő cselekedetet, amelyet úgy tűnt, sokan csodáltak, annak ellenére, hogy a bejrúti Hamra kerület nagy részét lezárták az incidens miatt.
„Még csak nem is igazi rabló” – mondta Ghassan Moula, egy helyi lakos a bank melletti utcában.
„Csak azt kéri, ami az övé. Kedves vezetőink minden milliárdjukat a svájci bankoknak küldték a jegybank segítségével, és mindannyian szenvedünk. Egész Libanon ezt akarja tenni.”
A botcsinálta túszejtő végig tisztességesen bánt a bank alkalmazottaival és az ügyfelekkel, az egy helyi étterem által felajánlott ételt is beengedte a bankfiókba.
Estére úgy tűnt, hogy a fegyveres eléri célját, a bank ugyanis beleegyezett, hogy kifizet 30.000 dollárt, miután Husszein elutasított egy korábbi. 10.000 dolláros ajánlatot. Nem sokkal ezután feladta magát.
„Senki sem fogja azt mondani, hogy rosszat tett” – mondta Ahmad Yatoum, egy másik szemtanú.
„A kétségbeesett emberek kétségbeesett dolgokat csinálnak. Mindannyian olyanok vagyunk, mint ő, még a katonák és a rohamrendőrök is kedvelték.”
A bankostrom az idén a második volt a maga nemében, miután januárban egy másik dühös betétes üzemanyaggal öntötte el az ügyfeleket egy regionális bankban, és követelte a megtakarításait – az ő akciója is sikeres volt. Az efféle cselekmények azonban ritkán fordultak elő Libanonban, annak ellenére, hogy lakossága mély válságban van és folyamatosan szenved.
A külföldön élő rokonoktól származó hazautalások már régóta mentőövet jelentenek a libanoni polgárok számára, de a helyi valuta árfolyama továbbra is csökken, a politikai zűrzavar folytatódik, és nincs valódi jele annak, hogy a vezetők készek megfelelni azon feltételeknek, amelyek elengedhetetlenek lennének a nemzetközi mentőcsomagok elindításához.
Sok ügyfél csak havi 200 dollárt kaphat a banktól a helyi hibrid valuta, a „lollar” mellett, amelyet a piaci árfolyam körülbelül egyharmadán váltanak. Széles körben elterjedt a félelem, hogy a bankokban elhelyezett dollárbetétek értéktelenné válhatnak, ha pénzügyi megoldást találnak a helyzetre.
A legtöbb áru és szolgáltatás ellenértékét dollárban határozzák meg, ami még fontosabbá teszi a valuta elérhetőségét azok számára, akik nem férnek hozzá offshore számlákhoz vagy Libanonon kívülről érkező bevételhez.
„A hiperinfláció tönkretett minket” – mondta George Haddad pék.
“Még a legalapvetőbb dolgok is, mint a kenyér, sokak számára elérhetetlenek.”
