Európa szomjazik – 500 éve nem látott aszály jöhet
Egyes helyeken a Loire-on már gyalog is át lehet kelni. A Rajna nemsokára járhatatlanná válik az uszályforgalom számára. Olaszországban a Po 2 méterrel alacsonyabb a normálisnál, Szerbiában kotorni kell a Dunát, aminek medrében Budapestnél megjelent a híres Ínség-szikla.
Az aszály Európa-szerte patakokká soványítja az egykor hatalmas folyókat, ami drámai következményekkel járhat az iparra, a fuvarozásra, az energiatermelésre és az élelmiszer-termelésre egyaránt. A Guardian összesítése szerint az ukrajnai orosz invázió miatt kialakult ellátási hiányok és az árak emelkedése még drasztikusabb méreteket ölthet.
Az éghajlatváltozás következtében a szokatlanul száraz tél és tavasz, majd a nyári rekordhőmérséklet és az ismétlődő hőhullámok miatt Európa alapvető vízi útjai elvékonyodnak, és egyre inkább túlmelegednek.
Mivel Nyugat-, Közép- és Dél-Európában csaknem két hónapig nem hullott jelentős csapadék, és a közeljövőben sem jósolnak számottevő esőt, a meteorológusok szerint a kontinens legsúlyosabb szárazsága várhat ránk, amit az elmúlt több mint 500 év alatt tapasztalhattunk – vagy már itt is van.
„Nem elemeztük ki teljesen az idei eseményt, mert az még mindig folyamatban van” – mondta Andrea Toreti, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkatársa.
„Az elmúlt 500 évben nem volt a 2018-as aszályhoz hasonló esemény. De az idei év szerintem rosszabb.”
Kijelentette, hogy „nagyon nagy a veszélye annak, hogy a következő három hónapban a szárazság folytatódik”, és hozzátette, hogy hatékony enyhítés nélkül az aszály intenzitása és gyakorisága „drámai mértékben meg fog nőni Európában, úgy északon, mind délen.
A német Szövetségi Hidrológiai Intézet (BfG) közölte, hogy a Rajna vízszintje, amelynek vizét áruszállításra, öntözésre, energiatermelésre, háztartási és ipari célokra is használják, tovább fog csökkenni legalább a jövő hét elejéig.
Pénteken a víz a Mainztól 50 km-re lefelé húzódó kritikus Kaub jelzőnél – amely a hajózhatóságot méri, nem pedig a vízmélységet – 40 cm alá esett, azaz elérte azt a szintet, amelyen sok hajózási cég szerint már nem gazdaságos az uszályok üzemeltetése. A BfG szerint a következő napokban 30 cm-re csökkenhet.
Sok uszály, amely szenet szállít erőművekhez és létfontosságú nyersanyagokat olyan ipari óriások számára, mint a Thyssen acélgyártó és a BASF vegyipari óriás, már most is csak körülbelül 25 százalékos kapacitással működik, hogy csökkentsék merülésüket, ami akár az ötszörösére is emelheti a szállítási költségeket.
Északnyugat-Európa gazdaságának évszázadok óta létfontosságú része volt, a Rajna, mely Svájcból ered, 1.233 kilométeren át számos területen, közte Németország ipari központján kanyarog, majd Rotterdam óriáskikötőjénél éri el az Északi-tengert.
A rajnai uszályforgalom teljes leállása súlyosan érintené Németország – és ezzel egész Európa – iparát: szakértők számításai szerint a 2018-as hat hónapos felfüggesztés körülbelül 5 milliárd euróba került, a mostani alacsony vízállás miatt pedig az előrejelzések szerint Németország idei gazdasági növekedésének 0,2 százalékpontját veszíti el.
Bár az EU egyik hosszú távú célja, hogy a vízi áruszállítást – a zöld átmenet politikájával összhangban – legalább 25 százalékkal növelje, a németek most azon dolgoznak, hogy a természeti csapás hatásait ellensúlyozandó, a folyami forgalmat a vasúti és közúti szállítás felé terelje. Ami nem lesz könnyű – egyetlen szabványos uszály kiváltásához nagyjából 40-100 teherautó szükségeltetik.
Franciaország folyói ugyan nem kulcsfontosságúak az ország árufuvarozásának szempontjából, azonban az ország villamosenergia-termelésének 70 százalékát előállító atomerőművek hűtésére szolgáló víz onnan származik. Annak ellenére, hogy az energiaárak a csúcson vannak, az EDF energiaóriás a szárazság miatt kénytelen volt csökkenteni a termelési kapacitást.
Szigorú előírások szabályozzák ugyanis, hogy a nukleáris erőművek meddig emelhetik a folyók hőmérsékletét a hűtővíz kibocsátásával – tehát ha a rekordalacsony a vízállás és a levegő hőmérséklete is magas, az azt jelenti, hogy a folyó már így is túlmelegedett, és nincs más választásuk, mint visszafogni a teljesítményt.
A Garonne, Rhone és Loire folyók már túl melegek a hűtővíz kibocsátásához, ám az energiaválság fokozódása arra késztette a francia nukleáris szabályozó hatóságot a múlt héten, hogy engedélyezze öt erőműnek, hogy átmenetileg megszegjék a szabályokat.
Olaszországban egyes helyeken már konkrétan a kiszáradt Po. A dél-európai ország leghosszabb folyójának vízhozama a megszokott egytizedére esett vissza, a vízszint 2 méterrel a normális érték alatt van. Mivel november óta nem esett tartós csapadék a régióban, a kukorica és a rizstermelés is súlyos károkat szenvedett.
A Pó-völgy az olaszországi mezőgazdasági termelés 30-40 százalékát adja, és különösen a rizstermelők figyelmeztettek arra, hogy termésük akár 60 százaléka is elveszhet, mivel a földek kiszáradnak, illetve az alacsony folyó által beszívott tengervíz sóval telíti a talajt.
A folyó deltájának védett vizes élőhelyein, Velence közelében a magas hőmérséklet és a lassú áramlás miatt a víz oxigéntartalma olyan mértékben csökkent, hogy becslések szerint a lagúnában tenyésző kagylók 30 százaléka elpusztult.
Az alacsony folyóvízszint és a magas vízhőmérséklet számos faj számára végzetesnek bizonyulhat. Bajorországban a Duna a múlt héten elérte a 25 fokot, és a hónap közepére elérheti a 26,5 fokot, ami azt jelenti, hogy oxigéntartalma hat mg/l alá csökken, ami végzetes a pisztrángok számára.
A Duna 2.850 kilométeres szakaszán a teherszállításban is erős fennakadások tapasztalhatóak, ami arra késztette a szerbiai, romániai és bulgáriai hatóságokat, hogy kotrás segítségével mélyítsék a csatornákat, ezzel is segítve a főként az áramtermelő létesítmények számára üzemanyagot szállító uszályok előrehaladását.
Norvégia, amely áramtermelésének mintegy 90 százaléka vízenergiára épül, azt mondta, hogy tározóinak szokatlanul alacsony szintje végül arra kényszerítheti az országot, hogy korlátozza az energiaexportot.
