Fél Európa összefog, hogy megvédjék a gázvezetékeket
A svéd parti õrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csõvezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettõ Svédország, kettõ pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti õrség
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy az EU vezetői a „kritikus infrastruktúra” biztonságáról is tárgyalnak a pénteki csúcstalálkozón, tudósított a Politico.
“Az Északi Áramlat csővezetékek szabotázsa fenyegetést jelent az EU-ra nézve. Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk kritikus infrastruktúránkat” – írta Michel szombati Twitter-üzenetében.
“A vezetők ezzel a közelgő prágai csúcson fognak foglalkozni” – tette hozzá.
Az EU állam- és kormányfői pénteken Prágában gyűlnek össze az Európai Tanács informális ülésére.
A nyugati vezetők valószínűsíthető szabotázsnak minősítették az esetet.
“Az Északi Áramlat szabotázscselekményei az EU energiaellátásának további destabilizálására tett kísérletnek tűnnek” – írta szerdán Michel, sürgetve az ügy “sürgős és alapos vizsgálatát”.
“Az elkövetőket teljes mértékben felelősségre vonják, és fizetniük kell” – mondta a Tanács elnöke.
“Továbbra is törekszünk az energiaellátás diverzifikálására az orosz gáz helyett.”
A Dán Energiaügynökség szombaton azt közölte, hogy az egyik vezeték, az Északi Áramlat II. szivárgása megszűnt.
Norvégia szövetségesei segíteni fognak a járőrözésben az ország olaj- és gázplatformjainak biztosítása érdekében – közölte Jonas Gahr Støre miniszterelnök.
“Párbeszédet folytatunk partnereinkkel a norvég (offshore) szektorban való fokozott jelenlétről, és igent mondtunk Németország, Franciaország és Nagy-Britannia felajánlásaira” – mondta Støre egy pénteki sajtótájékoztatón.
„Természetes, hogy szövetségeseink velünk együtt hajóznak.”
Støre külön nem részletezte, hogy az országok mekkora segítséget adnának Norvégiának.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szombaton találkozott Liz Truss brit miniszterelnökkel, hogy megvitassák az Északi Áramlat vezetékeiben okozott károkat. A Downing Street közleménye szerint az államfők egyetértettek abban, hogy az incidensek „egyértelműen szabotázsok” voltak.
Joe Biden amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy a szivárgások „szándékos szabotázscselekmény” következményei.
“Együtt fogunk dolgozni szövetségeseinkkel, hogy a mélyére ássunk, pontosan mi történt” – mondta Biden. Az Egyesült Államok búvárokat is küldene a szivárgási helyekre „a megfelelő pillanatban, amikor a dolgok megnyugszanak” – mondta.
Mind az Északi Áramlat I., amelyet szeptember eleje óta teljesen leállítottak, mind az Északi Áramlat II. jelentős károkat szenvedett az incidensek során. A szeizmológusok véleménye szerint robbanások történtek a környéken.
