Omladozik Magyarország legépebben fennmaradt romvára is – Cseszneken jártunk
Az idei évben sem lesz oka a panaszra a cseszneki várnak, ami az idegenforgalmat illeti. A 2021-es esztendőben több, mint 35 ezer vendéget fogadott a műemlék, amely számot 2022-ben is nagy valószínűséggel el fog érni. Viszont a magasnak mondható látogatói számokat beárnyékolja a tény, hogy Cseszneken már 2014 óta nemigen van mozgás. Az idei évben azért akadtak újdonságok a vár falain belül, de az igazi „nagy bumm” még várat magára.
A falu felett magasodó erősség, Fotó: Mayer Jácint
A 2014-es utolsó várjátékok után – amelyet a Cseszneki Nyár keretein belül bonyolítottak le – a várba látogató vendégek nem sok változást tapasztalhattak, ha meglátogatták a „Bakony őrét”. A pénzhiány, a koronavírus, üzemeltetési „adok-kapok” miatt közel egy évtizede Csesznek erődítményében nagy változások nem történtek. Hazánk egyik legépebben megmaradt romvára jelenleg üresen és szinte kihasználatlanul áll magában.
Csesznek, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány
A 2021-es évben üzemeltetőváltáson átesett erődítmény hatalmas kihagyás után újra éledezni látszik. 2022-ben megrendezésre kerültek az első „Napnyugta utáni várvezetések”, amelyek keretein belül a látogatók „tilosban”, nyitvatartási időn kívül tekinthették meg az erődítményt, a várkapitány és édesapja személyes vezetésével.
Ugyanakkor a cseszneki önkormányzat és a Vár-Hegyi Hagyományőrző és Idegenforgalmi Egyesület augusztusra megszervezte Zsigmond Király Ünnepét, amelyen a Himfy Bandérium hagyományőrzői lovagi játékokkal szórakoztatták az érdeklődőket és az alsóvárban kézműves vásárt is tartottak. A program végül egy Balkan Fanatik koncerttel zárult. A rendezvényt ingyenessé tették és több, mint ezren vettek rajta részt. Nagy sikere volt.
Ám az újra „feléledő” cseszneki vár jövője több szempontból is kilátástalan. Az, aki hamarosan meglátogatja az erődítményt, új korlátokkal, a „sziklatoronyon” kialakított új kilátóponttal fog találkozni. Ezzel a beruházással a várnak egy több évtizedes adósságát fogja törleszteni az üzemeltető egyesület, azonban a korlátok cseréjén túl további fontos munkákra volna még szükség.
A vár új apró lakói, Fotó: Mayer Jácint
Csesznek csak nyitvatartási időben látogatható, kasszával, kialakított mosdókkal, irodahelyiséggel, sőt, most már saját manószobrokkal is rendelkezik, amellyel lényegesen eltér a többi „átlagos” magyar várromtól. Azonban közös tulajdonságuk még is akad, mégpedig az, hogy ezen műemlékünket a szükséges állagmegóvások ugyanúgy elkerülték, mint Csobáncot vagy Vitányvárat…
Érdemes elolvasniKÉPEK: Pusztul a végvári harcok híres erőssége, a Csobánc
Szemmel láthatóan a cseszneki várnak rengeteg olyan falszakasza van, amelynek állapota aggodalomra adhat okot, és sajnos eljutott az erődítmény arra a pontra, hogy falai akár komolyabb mértékben is csökkenhetnek, amennyiben 1-2 éven belül nem történik egy nagyobb mértékű állagmegóvás.
Szép Csesznek, Fotó: Mayer Jácint
A Nemzeti Kastély- és Várprogramból Csesznek kikerült, amely „egyben átok és áldás is” – fogalmaz Amberger Dániel várkapitány. „Rengeteg turista érkezik hozzánk kifejezetten azzal a céllal, hogy nálunk többé-kevésbé még eredeti falakat láthat. Sokan azért jönnek Csesznekre, mert nálunk még nem történtek olyan mértékű „modern stílusú” rekonstrukciók, mint amelyekkel Nagyvázsonyban vagy – a szomszédunkban – Csókakőn találkozhatunk. S bár rekonstrukciókról Cseszneken nem beszélhetünk, sajnos állagmegóvásról sem. Pedig az utóbbira jelenleg sokkal nagyobb szükségünk volna, hiszen a vár egyes falai már az „utolsó órákban” vannak.”
Látkép a felső várból, Fotó: Mayer Jácint
A várkapitány úr elmondásai alapján az erődítményből próbálnak a lehető legtöbbet kihozni, ám hogyan lehetne bármit kihozni egy olyan várból, amelynek egyes részei nem biztonságosak, az anyagi források pedig meglehetősen szűkösek? Reméljük hamarosan vagyonkezelői szinten nagyobb figyelmet kap Csesznek, hogy minél nagyobb élményt tudjon nyújtani a kirándulóknak.
