Egy kiszivárgott közvélemény-kutatás szerint már csak az oroszok negyede támogatja a háborút
A Meduza hozzájutott egy, „csak belső használatra” készített, a Kreml által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeihez. A Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSO) tanulmánya szerint az oroszok 55 százaléka támogatja a béketárgyalásokat Ukrajnával, míg a megkérdezetteknek csak egynegyede támogatja továbbra is a háború folytatását.
Az FSO közvélemény-kutatása nem tér el sokban egy októberi közvélemény-kutatás eredményeitől, amelyet Oroszország egyetlen nagy független szociológiai intézete, a Levada Center végzett – Oroszország folyamatos katonai vereségei Ukrajnában és a mozgósítás társadalmi terhei gyorsan lehűtötték a közvélemény lelkesedését a háború iránt. A Levada-tanulmányban a válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja, vagy valószínűleg támogatni fogja az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokat. Csak 27 százalék fejezte ki ugyanilyen támogatását a háború folytatása mellett.
Az FSO saját közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy megváltozott az oroszok hozzáállása a háborúhoz. 2022 júliusában a megkérdezettek mindössze 30 százaléka támogatta a háború béketárgyalások általi befejezését.
Kettő, a Putyin-kormányzathoz közel álló azt mondta, hogy a Kreml most azt tervezi, hogy korlátozza a VTsIOM (Orosz Közvélemény-kutató Központ) által a nyilvánosság számára közzétett adatokat. Az egyik forrás azt mondta,„Manapság mindenféle eredményt elérhet – jobb, ha egyáltalán nem csinálja.” Egy politikai tanácsadó, aki gyakran dolgozik a Kremllel, kifejtette, hogy Moszkva szerint az a „legjobb, ha nem fedjük fel az oroszok háborúval kapcsolatos változó hozzáállásának dinamikáját”.
Denis Volkov, a Levada Központ igazgatója szerint Putyin szeptember 21-i mozgósítási rendeletét követően rohamosan nőtt azon oroszok aránya, akik valószínűleg támogatják az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokat:
Ez puszta vonakodás a háborúban való személyes részvételtől. Továbbra is támogatják, de nem igazán fűlik a foguk a tevőleges részvételhez. Most a kockázatok nagyobbak, és az emberek meg akarják kezdeni a tárgyalásokat. Ennek ellenére az emberek többsége ezt a kormányra bízza: “Szeretnénk, de ezt ők döntik el.”
Grigorij Judin szociológus szintén az orosz tervezethez köti a béketárgyalások iránti növekvő lakossági támogatottságot. Elmondása szerint idén ősszel az oroszok szembesültek a „mindennapi életük összeomlásával és veszélyben érzik magukat – ha nem is fizikálisan”. Judin szerint a „győzelembe vetett hit elvesztése” és „a meggyőző beszámoló hiánya arról, hogy Oroszország pontosan hogyan nyerhet” szintén hozzájárul a vélemények megváltozásához.
Judin szerint a közvélemény neheztelése a háború alakulása miatt nem áll távol a nyílt „apátiától”. Ennek ellenére nem zárja ki a háborúellenes tüntetések lehetőségét Oroszországban.
A Meduzának nyilatkozó Kreml bennfentesei azonban azt mondták, hogy a kormányzatot nem aggasztja a potenciális tömegtüntetések lehetősége, bár elismerték, hogy „a legjobb, ha nem emeljük a hőmérsékletet, és nem haragítjuk meg az embereket, ha nem szükséges”. Az orosz állami médiák és propagandaorgánumok ráadásul már megkapták az utasításokat, hogy „ne rágódjanak a háborún”.
Vlagyimir Gelman politológus szerint az orosz közvélemény dinamikája valószínűleg nem fogja rákényszeríteni a Putyin-kormányzatot, hogy őszinte tárgyalásokat folytasson Ukrajnával. Érvelése szerint az orosz fél „nem hajlandó engedményeket tenni”, és a béketárgyalások kilátásai nagymértékben attól függnek, hogy mi történik a harcban, és nem a közvélemény-kutatások döntik el.
