Kína katonai lézerfegyvert vetett be a Fülöp-szigetek ellen

A kínai parti őrség egy hajója lézerrel vakította el egy Fülöp-szigeteki járőrhajó legénységének egy részét a Dél-kínai-tengeren, számolt be az AP.

Ferdinand Marcos, az ázsiai ország elnöke az eset miatt megrendezett sajtótájékoztatón emlékeztette Kína manilai nagykövetét, hogy a pekingi parti őrség, a haditengerészet és a kormány által támogatott polgári halászflották fokozódó agressziója és a Fülöp-szigeteki vizekre való behatolása megsérti a Hszi Csin-ping kínai elnökkel a múlt hónapban kötött megállapodást.

Ugyanakkor sietett leszögezni, hogy a történtek nem elegendőek ahhoz, hogy életbe léptesse az Egyesült Államokkal kötött kölcsönös védelmi szerződést, ám figyelmeztetett arra is, hogy az ilyen agressziónak véget kell vetni.

„Annak ellenére, hogy katonai célú lézer volt, amelyet a parti őrségünkre irányítottak, nem hiszem, hogy ez elegendő ahhoz, hogy aktiváljuk a Kölcsönös Védelmi Szerződést” – mondta Marco.

Marcos az északi Baguio üdülővárosban találkozott az újságírókkal, ahol beszédet is mondott a Fülöp-szigeteki Katonai Akadémia egykori diplomásai és jelenlegi kadétjai előtt, és megismételte azon fogadalmát, hogy megvédi az országot Kína területi követeléseivel szemben.

„Ez az ország egyetlen négyzetcentimétert sem veszít el területéből” – jelentette ki Marcos, amiért vastapsot kapott a közönségtől.

„Alkotmányunkkal és a nemzetközi joggal összhangban továbbra is meg fogjuk őrizni területi integritásunkat és szuverenitásunkat.”

„Együtt fogunk dolgozni szomszédainkkal, hogy biztosítsuk népeink biztonságát” – mondta az elnök.

Elődjéhez, Rodrigo Dutertéhez hasonlóan Marcos is lépéseket tett a Pekinggel való baráti viszony ápolására. A múlt hónap elején találkozott Hszivel a kínai fővárosban, hogy fellendítse a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat, és megvitassa az ázsiai szomszédok régóta, főként a tengereken dúló területi vitáit, amelyek Vietnamot, Malajziát, Tajvant és Bruneit is érintik.

Kína gyakorlatilag teljes egészében magáénak tekinti a Dél-kínai-tengert, amely komoly érdekütközést jelent a többi régiós állammal és Washingtonnal. Az Egyesült Államok ugyan nem tart igényt a vitatott vizekre, de állandósult a haditengerészetének hajóinak és vadászrepülőgépeinek jelenléte a régióban, melyek álláspontjuk szerint a mobilitás szabadságának előmozdítását és Kína területi követeléseinek megkérdőjelezését biztosítják.

A jelen incidens kapcsán a Fülöp-szigetek azt állítja, hogy egy kínai parti őrhajó katonai lézert vetett be, hogy megakadályozzon egy Fülöp-szigeteki hajót a manőverezésben. A Marcos-kormányzat határozottan megfogalmazott diplomáciai tiltakozást küldött Kína manilai nagykövetségére, az elnök pedig behívatta Huang Xilian kínai nagykövetet, hogy személyesen is kifejezze aggodalmát.

Kína válaszul közölte, hogy parti őrhajója egy kézi lézerrel és egy másik, ártalmatlan fénykibocsátó eszköz segítségével csupán felmérte a Fülöp-szigeteki hajó távolságát és sebességét, amely állítása szerint behatolt a kínai felségvizekre, és figyelmeztették, hogy hagyja el a területet.

Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint Kína „veszélyes műveleti magatartása közvetlenül veszélyezteti a regionális békét és biztonságot, sérti a nemzetközi jog által biztosított hajózási szabadságot a Dél-kínai-tengeren”.

Washington megerősítette, hogy a legutóbbi tengeri viszályt követően szerződéses szövetségese, Manila mellett állt.

Price továbbá megismételte azt a figyelmeztetést, miszerint a Fülöp-szigeteki katonai erők, állami hajók vagy repülőgépek elleni fegyveres támadás, beleértve a Dél-kínai-tenger part menti őrségét is, az Egyesült Államok kölcsönös védelmi kötelezettségvállalását vonja maga után az 1951-es szerződés értelmében.

Ausztrália, Japán, Kanada, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság szintén aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kínai parti őrség katonai célú lézert használt a Fülöp-szigeteki járőrhajó ellen, ami szerintük veszélyezteti a regionális békét és stabilitást.