Ezek a szobrok egy 2500 éve eltűnt civilizáció maradványai

Spanyolországban régészek öt életnagyságú emberi alakot ábrázoló mellszobrot tártak fel. A szobrok az első ismert emberi ábrázolások lehetnek a tartesszoszi népről, amely egy ősi civilizációt alkotott, és több, mint 2500 évvel ezelőtt tűnt el.

A kőből faragott szobrok és arcok, amelyeket a régészek a Kr. e. 5. századra datálnak, egy lezárt gödörben voltak egy vályogtemplomban Casas del Turuñuelóban, egy ősi tartesszoszi lelőhelyen Dél-Spanyolországban. A darabok állati, főként lócsontok között voltak szétszórva, amelyek egy tömeges áldozásból származhatnak, számol be a Live Science.

“Az új felfedezés érdekessége abban rejlik, hogy az ábrázolások emberi arcoknak felelnek meg” – mondta Erika López, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) szóvivője a közleményben.

A lelőhely a feje tetejére állítja mindazt, amit eddig gondoltunk róluk

A CSIC régészei a felfedezést “mélyreható paradigmaváltásnak nevezték Tartesszosz számára”. Ezt az ókori civilizációt, amely körülbelül az Kr. e. 8. századtól a 4. századig létezett, a közlemény szerint sokáig anikonikus kultúrának tartották, amelyben az istenséget állati vagy növényi motívumokon keresztül ábrázolták, nem pedig bálványozott embereken keresztül.

A figurális domborművek közül kettő csaknem teljes. Valószínűleg fülbevalót viselő női istenségeket ábrázolnak, ami a bronzkori népek aranyműves képességeire utalnak. A másik három domborműből csak töredékeket találtak a régészek, de az egyiket sisakot viselő harcosként azonosították.

Bár a tartesszosziak nem sok régészeti emléket hagytak maguk után, az biztos, hogy értettek az aranyművességhez. A domborművek fülbevalóihoz hasonló aranydarabokat tártak fel például két közeli lelőhelyen, Cancho Roanóban és La Matában. Ezeket a helyszíneket az újonnan felfedezett lelőhelyhez hasonló módon égették porig. De, hogy miért és hogyan történtek ezek a tűzvészek, az továbbra is rejtély.

Egyes történészek, köztük Arisztotelész görög filozófus, egykor a tartesszoszi népet a mitikus Atlantisz elveszett városával hozták kapcsolatba. Ezt az elképzelést azonban “a tudományos közösség széles körben elutasította” – olvasható a BBC 2022-es cikkében.

“A lelet csak tovább növeli mind a lelőhely jelentőségét, mind a tartesszoszi kultúra fontosságát a Guadiana-völgyben annak utolsó pillanataiban.”

Érdemes elolvasni:

• Videó: Ezért volt szebb az ókori rómaiak mosolya, mint a mai emberé
• 2000 éves orvosi sírt tártak fel egyedülálló sebészeti eszközökkel a Jászságban – képek