Videó: Ezért volt szebb az ókori rómaiak mosolya, mint a mai emberé
Sok érv szólhat az időutazás és a múltban való élet mellett. Viszont az ellenérvek között találhatunk meglepő dolgokat, amikre nem gondolunk azonnal, például a fogászat. Az emberi történelem minden korábbi fejezetében mindenki a fogproblémák okozta gyötrelmek közepette élt. A rómaiak viszont erre rácáfolni látszanak
De bármennyire ragyogónak tűnnek a hollywoodi filmekben látható gyöngyházfehér fogak, a történelmi feljegyzések ellentmondanak annak a hiedelmünknek. Az, hogy minél messzebbre megyünk a múltban, annál rosszabbak a fogak, szimplán nem igaz. Az ókori rómaiak, ahogy az alábbi Told In Stone videóban elhangzik, valójában jobb fogakkal rendelkeztek, mint a modern európaiak, írja az Open Culture.
Az USA-ban valószínűleg csak legyintenek ezen a tényen, mivel a fogászati ellátásuk szinte rögeszmés szintre emelkedik, míg a Római Birodalom polgárai ehhez képest gyakorlatilag semmilyen modern eszközzel nem rendelkeztek. “A fogak tisztítására használt egyetlen eszköz a fogpiszkáló volt” – mondja Garrett Ryan, a Told in Stone alkotója.
“Ezeket fogporokkal párosították, amelyeket ujjal dörzsöltek a fogakra és az ínyre. Az összetevők között szerepelt habkő, porított csont, porított üveg és zúzott kagylóhéj, birkaizzadság és farkasfejből készült hamu.”
Mindez messze elmarad a mai fogkrémektől
“A rossz lehelet krónikus volt az ókori világban”, és “úgy tűnik, hogy a fogfájás majdnem ugyanilyen elterjedt volt”. A római fogorvosok által leggyakrabban alkalmazott kezelés az érzéstelenítés nélkül végzett foghúzás volt. Mégis a Pompei és Herculaneum romjaiból előkerült csontvázak körülbelül egyharmadának hiányoztak a fogaik, “és viszonylag kevésnek volt szuvas foga”. Bár manapság sok társadalom a fogak állapotát az osztály jelzőjének tekinti, az ókori Rómában ez az összefüggés bizonyos mértékig fordított volt.
“Egy drága ékszereket viselő fiatal lánynak például már öt szuvas foga volt, valószínűleg azért, mert a családja megengedhette magának, hogy rengeteg drága, cukros és mézes falatot adjon neki.”
Valóban, “a feldolgozott cukor hiányában a szájüregi baktériumok kevésbé voltak agresszívek, mint manapság”. A rómaiaknak volt szuvas foguk, de “a kora újkori Európa mindenütt jelenlévő megfeketedett fogai és üreges arcbőre” egy olyan korszak, amely a viszonylag bőséges cukormennyiség és a viszonylag primitív fogászat szerencsétlen metszéspontjában helyezkedik el. “Majdnem olyan távol állt a római tapasztalatoktól, mint a miénktől”. Elgondolkodtató, hogy milyen előnyei lehetnek annak, ha áttérünk az ókori római étrendre – természetesen azon apró, fogzománcot roncsoló kövek nélkül, amelyek az akkori római kenyérbe kerültek.
Érdemes elolvasni:
