Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésnapja alkalmából szülőhelyén jártunk, Csáktornyán

Csáktornya, Fotó: Mayer Jácint

Csáktornya városa a történelmi Magyarország szerves részét képezte, Zala vármegyéhez tartozott a trianoni békeszerződésig. A lakosságot akkortájt fele-fele arányban magyarok és horvátok, és kisebb részben németek alkották. 1941-ben a Muraköz Csáktornyával együtt visszakerült Magyarországhoz, majd 1945-ben, a háború után az ismételten létrejött, immár kommunista Jugoszlávia része lett.

Csáktornya védművei, Fotó: Mayer Jácint

Csáktornya 1546-ban kerül a Zrínyiek tulajdonába, akik uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődik. A várat sokszög alakúra építik át és olaszbástyás megerősítést nyer, mai barokkizált képét az 1700-as évek elején kapja, felújítása napjainkban is zajlik.

Rekonstruált olaszbástya, Fotó: Mayer Jácint

A magyar-horvát viszony történetének elemzése a mai napig mindkét fél számára roppant problematikus, tekintve, hogy több mint 800 év szoros együttélését kell értelmeznie a két népnek. A források értelmezésétől függően többféle kapcsolat is feltételezhető, a magasabb szintű perszonáluniótól kezdve, mely két egyenrangú, akár független állam kapcsolatát jelenti, addig az elképzelésig, ahol a horvátok állandóan mozgásban lévő territóriuma egy mindössze középszintű közigazgatási autonómiával rendelkező magyaroknak alárendelt tartományt jelent. A valóság egyébként korszakonként eltérő, de annyi azért bizonyos, hogy a magyarok horvátországi fegyveres megjelenése után a mindenkori magyar király által kinevezett bán áll a horvátok élén. Könyves Kálmán király után, aki könnyen elképzelhető, hogy eredetileg is saját magát koronáztatta horvát királlyá, nem koronázzák meg többé a magyar királyokat, utódaik automatikusan öröklik Horvátországot, a horvátok királyválasztási lehetősége nélkül, és országuk királyi udvartartással sem rendelkezik. A viszony meghatározása mégis nehéz, melyben végig egy erősebb magyar fél látszik, ám a különböző időszakokban, az Árpádok korában, a Habsburgok megjelenésével, a magyar-horvát kiegyezést követően, vagy a hadvezér és költő Zrínyi Miklós korában, más-más képet mutat.

A megújult Csáktornya, Fotó: Mayer Jácint

Zrínyi Miklós horvát eredetű főnemesi család sarjaként 1620. május 3-án született Csáktornyán, a hasonló nevű szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokájaként. Címeit felsorolni is nehéz, de a legfontosabbak között szerepel a horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös ispánja, királyi tanácsos, főlovászmester. A családi birtokot megosztotta öccsével, Zrínyi Péterrel, aki a tengermelléki területeket birtokolta, míg Miklós a Muraközből irányított. A török ellen folytatott harcokban innen védte a birtokait, Magyarországot, a stájer területeket és Karintiát, fő céljának a török kiűzését tartotta. Hadicselekményei között a legfontosabbak között tartjuk számon a Mura és a Dráva folyók találkozásánál épített korszerű erősség, Zrínyi-Újvár emelését, a győztes vízvári csatát, a Zrínyi-Újvárnál aratott győzelmet, és 1664 folyamán a hódoltsági területek sikeres támadását, köztük Dráva-menti várak elfoglalását és a török utánpótlást jelentő eszéki híd megsemmisítését. A későbbi hadmozdulatokban már nem érvényesül az akarata, a szentgotthárdi győztes csata is részvétele nélkül zajlik. A vasvári békét követő rövid időn belül vadászat közben veszti életét, mely azóta is borzolja a kedélyeket, azonban a feltételezett merénylet verziója nem nyert bizonyítást, ugyanis bizalmatlanág vele szemben Bécsben nem merült fel.

Belső védművek és a kiállítás, Fotó: Mayer Jácint

Nemcsak gyakorló katonaként emelkedett ki kortársai közül, hanem hadtudósként is. Hadászati és politikai célzatú munkái irodalmi szinten is megállják a helyüket. Legnagyobb hatású műve a Szigeti veszedelem, amelyben dédapja hősi példájával kívánta kora társadalmát a törökellenes harcra sarkallni. A Tábori kis tractában hadászati, hadszervezési, finanszírozási kérdéseket boncolgatott, míg a Vitéz hadnagy a rátermett hadvezér tulajdonságainak összefoglalását adja. Főbb művei között meg kell említeni még Az török áfium ellen való orvosságot, és a Mátyás király életéről való elmélkedéseket, melyben az önálló magyar királyság szervezését tárgyalta.

Érdemes elolvasniPetőfi Sándor kedves várában jártunk, Salgóváron

A Zrínyieket a mai Magyarország és Horvátország is sajátjának érzi. Zrínyi Miklós korát vizsgálva sem egyértelmű, hogy egy kevert történelmi helyzetben ki és minek számít. Írásai a magyarságát hangsúlyozva jelennek meg magyar nyelven, míg testvére Péter horvátságát hangsúlyozza. Péter a Szigeti veszedelmet horvátra fordítja és a Miklós általi „az magyar nemzetet” már horvátra írja át. Csáktornya város lakossága 100 évvel a trianoni békeszerződés után már teljes mértékben horvátnak tekinthető, így a történelem helyi értelmezésében is a horvát álláspont vált általánossá, melyben Miklós itteni tevékenysége alulreprezentált, és az ő halála után rövid időt itt időző Péter a meghatározó. Ez persze nem jelenti azt, hogy Miklós jelentősége ezáltal kisebb lenne a horvát történelemben, vagy Péteré a magyarban. A Zrínyi testvérekhez hasonló történelmi-irodalmi személyek nélkül nehezebb lenne megtalálni azokat az összefüggéseket, amelyek rávilágítanak két (vagy több) nemzet egymáshoz való viszonyára.