Mára már kissé lerágott csontnak hat a kérdés, hogy miért nem találkoztunk még idegenekkel. Egyedül vagyunk vagy vannak mások is még az univerzumban rajtunk kívül? A kérdés megválaszolása nem egyszerű, hiszen amíg nincs bizonyíték, addig nem lehetünk biztosak. Azonban vannak lehetséges magyarázatok arra, hogy miért nem találkoztunk még idegenekkel.
Enrico Fermi fizikus 1950-ben feltette a kérdést, hogy hol vannak az idegenek. Elgondolkozott rajta, hogy hogyan lehetséges, hogy számtalan Föld-szerű bolygón esetlegesen létező idegen faj közül miért nem találkoztunk még eggyel sem. Az hagyján, hogy a kapcsolat felvételre nem került sor, de igazából az élet nyomait sem láttuk még a világegyetemben.
Természetesen mindig ott a lehetséges válasz, hogy bizony egyedül vagyunk. Ez azonban statisztikailag eléggé valószínűtlen. Fermi inkább egy elmélettel állt elő, amely lehetséges magyarázat lehet arra, hogy miért kerüljük el egymást folyamatosan.
A Fermi-paradoxon
A paradoxon alapját a méretek érve képezi. Fermi szerint a Tejútrendszeren belül a becsült csillagok száma körülbelül 250 milliárdra tehető, amely a megfigyelhető Világegyetemre vetítve 70 trilliárd csillagot jelent. A középszerűség elve alapján a Föld nem különleges, amit egyébként a különböző exobolygók felfedezése is megerősített. A Drake-formula valamelyest alátámasztja ezeket az állításokat, habár rengeteg vitás aspektusa van a kérdésnek.
Fermi elmélete szerint feltételezhetjük, hogy a Földön kívüli intelligens élet képes megbirkózni a korlátozott erőforrások problémájával. Ez azt jelenti, hogy minden intelligens faj, előbb-utóbb új erőforrások után fog kutatni máshol, vagyis a találkozás esélye nő. Azonban az univerzum csak 13 milliárd éves, és mivel nincs bizonyíték a Földön kívüli élet létezésére, így feltehető, hogy a Földön kívüli élet ritka, vagy az intelligens életről alkotott elképzeléseink hibásak.
Fermi számítasai szerint egy intelligens fajnak, még a lassú földi technológiák segítségével is csak 5-50 millió évbe telne a galaxis meghódítása. Ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nincs még gyarmatosítva az egész galaxis?
A paradoxonra adott válaszok
Mivel már régóta próbálkozik az emberiség a Földön kívüli élet felfedezésével, így talán adódnak válaszok a kérdésre. Mivel az emberiség még nem képes a csillagközi utazásra, így a kutatás csak limitált eszközökkel folyik. Ezeknek az eszközöknek korlátolt a hatósugara és az alapossága is. Az egyik ilyen alkalmazott technika a rádióhullámok vizsgálata. Azonban a Földről küldött rádióhullámok csak pár fényévnyi terjedtek még csak el, ráadásul a rádióhullámok nagy távolságok után értelmezhetetlenné válnak.
További probléma, hogy emberközpontú vizsgálódási formákat alkalmazunk. Ezzel az a nagy gond, hogy a Földön kívüli élet nem biztos, hogy hasonló módon működik, mint azt mi várnánk. Előfordulhat, hogy „elbeszélünk” egymás mellett az idegenekkel, mert egymás számára értelmezhetetlen jeleket próbálunk vizsgálni. Az is lehetséges, hogy már régóta látjuk az idegeneket, csak nem realizáljuk, hogy valóba élőlényeket figyelünk meg.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A galaxis egyik legforróbb gázbolygója elnyelt egy kisebb kőzetbolygót
Az ókori világ legfélelmetesebb fegyverétől mindenki rettegett
Új emberfajt fedezhettek fel – áttörés az emberi evolúció történetében?
Így lesz vége a világnak: egy sugárzás fogja elpusztítani
Így igyekeztek az aztékok elkerülni a világvégét
Nem csak a Jupiter, az Uránusz holdjain is lehet élet
