Meteoritból készült bronzkori nyílhegyet találtak Svájcban. A földönkívüli fémből kovácsolt eszközre akkor bukkantak rá, mikor átvizsgálták az ország egyik területét meteoritvasból készült régészeti leletek után kutatva.
A szerzők új tanulmányukban számoltak be a nem mindennapi leletről. Elmagyarázták, hogyan kutattak a Svájc nyugati részén található Bieli-tó körüli régészeti gyűjteményekben, ahol rábukkantak a nyílhegyre. A 2,9 gramm súlyú és 39,3 milliméter hosszúságú nyílhegyet egy bronzkori, Mörigen nevű lakóhelyre vezették vissza. A település Kr. e. 900 és 800 között létezett, írja az IFLScience.
A vas meteorit jellegű voltát az alumínium-26 izotópok jelenléte erősítette meg, amelyek csak a Föld légkörén kívülről származó objektumokban fordulnak elő. A nyílhegyben kimutatták a vas és a nikkel egy különleges ötvözetét is, amely csak meteoritokban fordul elő.
A tárgyon egy ősi ragasztóanyag (valószínűleg nyírfakátrány) maradványait találták meg. Ez arra utal, hogy egykor valószínűleg egy nyélhez volt rögzítve. Az azonban nem világos, hogy a fegyvert vadászatra vagy harcra használták-e.
Mivel Mörigen kevesebb mint 8 kilométerre található a Twannberg meteorit lelőhelyétől, ez az űrszikla tűnik kézenfekvő jelöltnek a nyílhegyben használt vas forrásaként. Az ereklye elemzése után azonban a tanulmány szerzői megállapították, hogy a nikkel és a germánium koncentrációja nem egyezik a Twannberg meteoritéval.
Közelebbről megvizsgálva megállapították, hogy a fegyvert egy IAB meteoritnak nevezett űrkőzet-típusból kovácsolták. Az ásványi összetétel arra utal, hogy az égi tárgynak legalább két tonna légkör előtti tömege volt.
“Az Európából származó nagy IAB meteoritok közül háromnak a kémiai összetétele megegyezik a Mörigen-nyílhegyével: Bohumilice (Csehország), Retuerta del Bullaque (Spanyolország) és Kaalijarv (Észtország)” – írják a tanulmány szerzői. Ezek közül csak az utóbbi csapódott be a bronzkorban, így ez a legvalószínűbb jelöltje a nyílhegy forrásának.
A becslések szerint a Kaalijarv meteorit Kr. e. 1870 és 1440 között zuhant le. A kőzetdarabok más közösségek között is elterjedhettek. Tekintettel arra, hogy Mörigen nagyjából 1600 kilométerre van Kaalijarvtól, a kutatók szerint a lelet “bizonyítja, hogy a vasmeteoritokat már Kr. e. 800-tól (vagy korábban) használták és kereskedtek velük Közép-Európában”.
A tanulmány a The Journal of Archaeological Science című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
- Ez a 300 éves múmia akkor kezdett el feketedni, mikor kinyitották a koporsóját
- Csontvázpart, a világ legkietlenebb vidéke
Source: