Több mint félmilliárd évesek a Grönlandon feltárt vízi „rémállat” fosszíliák

Félmilliárd éves fosszíliákat tártak fel Grönlandon. A „rémállat”, korszakához képest hatalmas méretű, újonnan felfedezett tengeri féreg valószínűleg a tápláléklánc csúcsán uralta a tengereket.

“Egy óriási állkapoccsal rendelkező tengeri féreg uralta a tengereket több mint 500 millió évvel ezelőtt, amit a kiválóan megőrződött fosszíliák mutatnak” – írja a LiveScience.

A kambrium csúcsragadozója

A tudósok nemrégiben fedezték fel a húsevő féregfaj fosszíliáit Grönland északi részén, és sokantmondón Timorebestia koprii, azaz „rémállat” névre keresztelték. A Science Advances című folyóiratban ismertették egy tanulmányban, amely január 3-án szerdán jelent meg.

A korai kambriumban (541 millió és 485,4 millió évvel ezelőtt) élő ragadozó teste mindkét oldalán egy-egy uszonysorral és egy pár hosszú csáppal rendelkezett. A tanulmány szerint akár 30 centiméter hosszúra is megnőhetett, így a korszak egyik legnagyobb úszó állata volt.

„A Timorebestia korának óriásai voltak, és közel állhattak a tápláléklánc csúcsához” – mondta Jakob Vinther, az angliai Bristoli Egyetem paleontológusa egy nyilatkozatban. „Ez egyenértékűvé teszi jelentőségüket a modern óceánok néhány csúcsragadozójával, például a cápákkal és a fókákkal, csak a kambrium korszakban.”

A grönlandi Sirius Passet-formációként ismert üledékekben felfedezett Timorebestia-minták némelyike olyan jó állapotban megőrződött, hogy a tudósok elemezni tudták a férgek emésztőrendszerét is. Azt akarták meghatározni, hogy mit ettek ezek a húsevők, amikor meghaltak. A férgek gyomrában található zsákmány legtöbbje tengeri kéthéjú kambriumi ízeltlábú volt, amelyeket Isoxys néven ismertek. Sőt a tudósok egy olyan fosszilis férget is felfedeztek, amelynek állkapocsvidékén még mindig egy Isoxys volt.

A táplálékláncot az Isoxys sem élte túl

A tanulmány társszerzője és a Bristoli Egyetem korábbi doktorátusa, Morten Lunde Nielsen elmondta, az Isoxysok nagyon gyakoriak voltak a Sirius Passetnél. Hosszú, előre és hátrafelé is mutató védőtüskékkel rendelkeztek, amelyek segítettek nekik elkerülni, hogy megegyék őket. „Azonban nyilvánvalóan nem sikerült teljesen elkerülniük ezt a sorsot, mert a Timorebestia nagy mennyiségben falta őket.”

A T. koprii mintákat elektronnyalábbal bombázva a tudósok feltárták a hasukon található idegközpontot, az úgynevezett ventrális gangliont. Ez az idegköteg valószínűleg segítette a férgeket a mozgásszervi izmaik irányításában. Jelenléte egyedülálló az apró tengeri férgek egy élő csoportjánál, amelyet nyílféregnek, vagy chaetognath-nak neveznek. Ez azt mutatja, hogy a T. koprii a mai chaetognathák távoli rokonai – írták a tanulmány szerzői. Az egyik legfontosabb különbség ezen ősi férgek és az élő chaetognathák között azonban az állkapcsok elhelyezkedése.

„Ma a nyílféregnek fenyegető sörtéi vannak a fejük külső oldalán, hogy elkapják a zsákmányt, míg a Timorebestia állkapcsokkal rendelkezik a fején belül” – mondta a tanulmány társszerzője, Luke Parry, az Oxfordi Egyetem paleobiológusa a közleményben. „A Timorebestia és más, hozzá hasonló fosszíliák kapcsolatot biztosítanak a ma már nagyon különbözőnek tűnő, mégis közeli rokon élőlények között.”

Érdemes elolvasni:

• Mi is a téridő-kontinuum valójában?
• Mesterséges napot épít Kína