Ráadásul mindezt úttörő technológiát alkalmazva érték el a történészek, mégpedig csillagászokkal együttműködve. Hatalmas, másfél magyarországnyi területet fésültek át helyszíni terepbejárásokkal, fotók segítségével, ám leginkább műholdfelvételek alapos kielemzésekkel és több mint 1200 eddig rejtőzködő ősi erődöt találtak az Andokban. Most azt próbálják megfejteni, hogy pontosan mi lehetett ezek építésének a pontos célja.
A Heritage Daily cikke szerint a “pukara” szó kecsua és ajmara nyelven is azt jelenti, hogy erőd. Ezeket eddig úgy vélték, hogy elsősorban természetes akadályokra vagy közelébe építették, például dombok tetejére az Andok lakói a Kr.u. 1000-1450 közötti időszakban.
Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy ezekre az erődített területekre a társadalmi és környezeti körülmények miatt volt szükség, ugyanis a fenti időszakban sok volt a konfliktus a területen.
Megválaszolatlan maradt ugyanakkor, hogy pontosan mekkora is volt ezeknek a pukaráknak az elterjedettsége a régióban. Ennek vizsgálatát azonban a hatalmas távolságok és a nehéz terep egyaránt korlátozta eddig. Emellett a történészek a pukarák méretére, védhetőségére, valamint lakossági és nem lakossági felhasználásukra is kíváncsiak voltak. Ezért is fordultak az áttekinthetőséget nagyban megkönnyítő műholdfelvételek felé.
A témával foglalkozó tanulmány szerzői három egymást kiegészítő műhold-kutatási projekt eredményeit használták fel, amelyeket célzott ellenőrzéssel és korábbi terepkutatásokkal egészítettek ki.
Másfél magyarországnyi területet vizsgáltak át ősi erődök után kutatva
A vizsgált terület 151.103 négyzetkilométert fed le az Andok déli fennsíkjain. Itt a tudósok 1249 pukarát azonosítottak.
A kutatók szerint meglepően gyakoriak voltak a nem lakosságiként azonosított pukarák. Ezek majdnem ugyanannyian voltak a régióban (n = 567), mint a lakossági pukarák (n = 682).
Az eredmények azt is jelzik, hogy a pukarák sűrűn koncentrálódnak olyan helyeken, mint a Titicaca-tó medencéje, vagy a Colca-völgy. Emellett nagyon sok pukarát azonosítottak az Andok déli-középső részének egyes részein is.
Ellentétben a védekezési célú építés elfogadott narratívájával, pukarákat rendkívül magasan fekvő zónákban és olyan területeken is találtak, ahol hiányoznak a védhető terepformák. Tehát nem sok értelme lett volna ott erődítményt emelni az ellenség ellen.
A kutatási eredmények így további kérdéseket szültek. Például miért van egyes régiókban nagyon sok, míg más régiókban nagy kevés ilyen erődítés. Emellett a kutatók arra is kíváncsiak, hogy milyen egyéb gazdasági, társadalmi, földrajzi, vagy környezeti tényező játszott szerepet az építésükben.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
