Gondolkodó karok, három szív, kék vér – a polipok furcsábbak, mint hinnéd

Már egy kisgyerek is tudja, mik azok a polipok. Azt viszont csak kevesen, hogy ezek a lények olyan furcsák, hogy akár az űrből is jöhettek volna.

A Smithsonian Magazine összeszedett néhány hihetetlen tényt az óceánok „űrlényeiről”, a lenyűgöző polipokról.

Már a dinoszauruszok előtt léteztek

A polipok legrégebbi ősének fosszíliája egy olyan állathoz tartozik, amely mintegy 330 millió évvel ezelőtt élt, jóval a dinoszauruszok előtt. A montanai Bear Gulch mészkőformációban felfedezett és 2022-ben leírt példánynak tíz végtagja van, míg a modern polipoknak nyolc. Jóval azelőtt, hogy az élet a szárazföldön túlhaladt volna a szánalmas hüllőkön, a polipok már évmilliókra meghatározták alakjukat.

Három szívük van

A szívek közül kettő kizárólag arra szolgál, hogy a vért az állat kopoltyúi mellett mozgatja, ahol szén-dioxidot bocsát ki és oxigént nyer. Ezután a harmadik szív ezt az oxigénben gazdag vért a szervekhez és az izmokhoz keringeti. Ráadásul leáll, amikor a polip úszik – ez megmagyarázza, hogy a faj előszeretettel kúszik, nem pedig úszik, ami kimeríti őket.

Sokkal okosabbak, mint Arisztotelész gondolta

Arisztotelész Kr. e. 350 körül írt Az állatok története című művében rendkívül ostoba állatoknak írta le a polipokat. Azóta bebizonyosodott, hogy tévedett. A polipoknak méretükhöz képest nagy agyuk van, és képesek összetett dolgokra is rájönni. Képesek labirintusokban tájékozódni, problémákat megoldani, megoldásokat megjegyezni és szórakozásból szétszedni dolgokat. A polipoknak még határozott személyiségük is van.

Karjainak saját gondolataik vannak

A polip neuronjainak kétharmada a karjaiban található, nem a fejében. Ezért a karok egy része képes kitalálni, hogyan kell feltörni egy kagylót, miközben az állat többi része valami mással van elfoglalva. Csápjai még azután is képesek reagálni, hogy teljesen levágták őket egy halott állatról. Egy kísérletben az amputált csápok megrándultak és összegömbölyödtek, amikor a kutatók megcsípték őket.

A polipok tintája nem csak az állatot rejti el

A tinta fizikailag is árt az ellenségnek. Egy tirozináz nevű vegyületet tartalmaz, amely az emberben segít szabályozni a természetes pigment, a melanin termelését. A ragadozók szemébe permetezve azonban irritációt okoz. Emellett az élőlények szagló- és ízérzékelését is zavarja.

Kék a vérük

Az óceán mélyén való túlélés érdekében a polipok vérét egy réztartalmú fehérje, a hemocianin táplálja az emberi hemoglobin helyett. Míg a mi vasban gazdag vérünk vörös színű, amikor oxigénnel találkozik, a polipok vérében lévő réz miatt az övék kéknek tűnik. A hemocianin hatékonyabban szállítja az oxigént a polipok által lakott szélsőséges környezetben. Az óceán mélyén a vízhőmérséklet nagyon alacsony, és nem sok oxigén van a környéken.

Sajnos a polipok vérük miatt rendkívül érzékenyek a savasság változásaira is. Ha a környező víz pH-ja túlságosan lecsökken, az állatok nem tudnak elég oxigént keringetni a túléléshez. Ennek megfelelően a kutatók aggódnak amiatt, hogy mi fog történni a polipokkal, ha az éghajlatváltozás növeli az óceánok savasságát.

Párzás után vége a játéknak

A párzás és a szülőség rövid ideig tart a polipoknál, amelyek ezután elpusztulnak. A faj külső megtermékenyítést alkalmaz, ezt követően a hím „nemi karja” lehull, és az állat elpusztul. Ami a nőstényeket illeti, akár 400 000 tojást is lerakhatnak, amelyeket megszállottan őriznek és gondoznak. Az anyai kötelességeik elsőbbsége érdekében a nőstények abbahagyják az evést. Mire az ikrák kikelnek, a nőstény polipok vagy haldokolnak, vagy elpusztulnak. Szemölcsük gyorsan önpusztító vegyi anyagokat termel, ami gyors változást okoz a koleszterin anyagcserében, és végül megöli őket. Egyes fogságban tartott polipanyákról ismert, hogy szándékosan felgyorsítják saját halálukat azzal, hogy megcsonkítják magukat.

Az ételként fogyasztott polipok többsége Észak- és Nyugat-Afrikából származik

A poliphús évszázadok óta népszerű élelmiszer Kelet-Ázsiában, Spanyolországban, Görögországban és más országokban. Ez a kulináris elterjedtség azonban világszerte hatással volt a polip populációkra. A polip iránti nemzetközi kereslet ösztönözte az észak- és nyugat-afrikai halászatot arra, hogy az 1980-as években elkezdjék az állatok halászatát. A túlhalászás ezekben a vizekben az iparágat Marokkóból Mauritániába és újabban Szenegálba helyezte át. A Fenntartható Halászati Partnerség szerint a világ poliptermelése mára meghaladta az évi 550 000 tonnát.

Ez is érdekelhet:

• Megfejtették a bálnák rejtélyes énekét
• Bemutatjuk a ritka kétéltűt, mely tejjel táplálja kicsinyeit