A pogányok a keresztényektől vették lovaikat, amelyeket aztán fel is áldoztak
Az észak-európai balti régió pogányai a késő középkorban lovakat importáltak a szomszédos keresztény országokból, hogy azokat temetési szertartásokon feláldozzák – derült ki egy tanulmányból.
A Science Advances című folyóiratban közzétett kutatás során az említett közösségek temetőiben eltemetett lovak fogait elemezték, és megállapították, hogy a pogányok az állatok legalább egy részét a Balti-tengeren túlról, az újonnan kereszténnyé vált Skandináviából szerezték be.
Érdekes üzleteket kötöttek a pogányok a keresztényekkel
Ez megkérdőjelezi azt az elfogadott régészeti álláspontot, miszerint a pogány balti törzsek kizárólag helyi lovakat áldoztak fel, ugyanakkor fényt derít arra a bonyolult kapcsolatra is, amelyet ezek a csoportok a keresztény közösségekkel ápoltak.
“Eredményeink azt bizonyítják, hogy a lovakat hajókon hozták át a Balti-tengeren, ami egy magasabb szintű mobilitást jelent, amelyet korábban régészetileg nem ismertek fel.”
A lóáldozatok a temetkezési rituálék rejtélyes elemei, amelyek a történelem előtti időktől a középkorig Európa-szerte előfordultak. Az ilyen áldozatok legfrissebb példái a keleti balti térségből ismertek, ahol a pogány közösségek körében egészen a 13-14. századig folyt a gyakorlat.
A kutatók korábban már találtak gödröket ebben a térségben, amelyekben több ló maradványait, egyetlen teljes lovat vagy részleges állatokat találtak.
Míg ezek a törzsek számos temetőben az emberektől elkülönítve helyezték őket örök nyugalomra, számos olyan példát ismerünk, ahol az állatokat az emberek elhamvasztott maradványaival együtt helyezték el.
A legújabb tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport több mint 70 ló fogait elemezte a kelet-balti törzsek temetőiből származó, az 1. és a 13. század közötti időszakra datált lovak fogait.
A csoport kilenc temetkezési helyről származó maradványokat vizsgált, amelyek a mai Lengyelország, Litvánia és az orosz Kalinyingrádi régió területén helyezkedtek el.
A kutatók a stronciumizotóp-elemzéssel képesek voltak feltárni az állati maradványok eredetét. A módszer azért működik, mert a talaj, a víz és a növények sajátos kémiai összetételűek, ami jellemző arra a régióra, ahonnan származnak.
Ez a kémiai jellegzetesség kimutatható az állatok kemény fogzománcában, így a tudósok évszázadokkal később is kideríthetik az állatok eredetét.
A csapat elemzésekor kiderült, hogy a 11-13. századból származó három lómaradvány a mai Svédországból vagy Finnországból származik, és 300 és 1500 kilométert utaztatták őket.
A tanulmány szerint ez azt jelentheti, hogy a pogány balti csoportok hosszú távú tengeri lókereskedelmet folytattak kereszténnyé vált skandináviai szomszédaikkal.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a vizsgált lovak mintegy harmada nőstény volt, ami megkérdőjelezi azt a hagyományosan elterjedt nézetet, hogy ezek a közösségek csak hímeket áldoztak fel.
“Tekintettel a kancák váratlan népszerűségére, úgy véljük, hogy a messziről érkező állat presztízse fontosabb tényező volt abban, hogy miért választották ki őket erre a rítusra”
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Katherine French, a Washington Állami Egyetem munkatársa.
A pogány balti törzsek a jelek szerint a tengerentúli keresztényektől szereztek be lovakat, ezzel egyidejűleg pedig ellenálltak a térségben a térítésnek.
“A lóáldozatnak újraértelmezése rávilágít az akkori pogány és keresztény közösségek közötti dinamikus kapcsolatra”
– mondta a közleményben a tanulmány társszerzője, Richard Madgwick.
A lóáldozat gyakorlata a térségben azonban a kereszténység elterjedésével fokozatosan eltűnt.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ukrajna 2025 első felében Franciaországtól is kap vadászgépeket
Feltörtek egy 2 milliárd éves kőzetet, és életet találtak benne
Luxemburgi Erzsébet, a királyné aki királynő akart lenni
Ennek a törpebolygónak a kérge akár 90 százalékban is vízből állhat, ráadásul nincs is olyan messze
A tiltott sziget a Bengáli-öbölben, ahol az őslakosok hidegvérrel megölik a partraszállókat
TESZT: Hivatalosan is zseni, aki észreveszi a három állatot 15 másodperc alatt