Anglia kicsiben, jó idővel és majmokkal – Gibraltár kihagyhatatlan látnivalói
Hogyha a nyáron Spanyolország déli részén járunk, vagy csupán egy különleges, de még elérhető úticélt keresünk, Gibraltár kitűnő választás. A brit tengerentúli terület kiterjedése csupán 6,8 négyzetkilométer, jól bejárható, így akár egynapos kirándulásokra is tökéletes helyszín.
A városállam az Ibériai-fésziget déli csücskén tulajdonképpen félig brit, félig spanyol – a legtöbben azonban mind a két nyelvet beszélik. A spanyol hatás a földrajzi elhelyezkedésen belül annak is köszönhető, hogy sokan vannak, akik Spanyolországból járnak át dolgozni, még a Brexit után is. Az viszont vitathatatlan tény, hogy közigazgatásilag brit területről van szó – ezt az is bizonyítja, hogy az Európai Unió országaival szemben a határátlépéshez szükségünk lesz útlevélre is.
Gibraltár története
A városállam a mai napig brit fennhatóság alá tartozik, hivatalosan “brit tengerentúli terület”, de a története ennél sokkal korábban kezdődött. Az újkor hajnalán került spanyolokhoz, többszáz éves mór uralom után, 1462-ben, a britek pedig 1704-ben szerezték meg. Sokáig a Brit Birodalom stratégiai pontja volt, de persze ez a 20. században, az angol gyarmatbirodalom összeomlásával gyökeresen megváltozott.
Egy 1967-es, majd később egy 2002-es népszavazáson is a gibraltáriak azonban továbbra is amellett döntöttek, hogy “britek” maradnak, elképesztő többséggel. Brit tengerentúli területekből jelenleg, Gibraltárt is beleszámítva, 14 van, közéjük tartozik Bermuda és a Falkland-szigetek is. A korábban brit függő területnek, még korábban pedig koronagyarmatnak nevezett területeket egyébként 2002-ben keresztelték át a mai “verzióra”.
Közlekedés
A legcélszerűbb, ha autó nélkül vágunk neki az útnak. Spanyolország felől bőven vannak kialakítva parkolók, megérkezve pedig sokkal izgalmasabb busszal és gyalogosan bejárni a térséget. A különböző buszos túrákra egyébként akár helyben vagy online is lehet jegyet váltani. A sok esetben kifejezetten “retró” hangulatú buszok igénybevétele különösen jó választás a sziklás rész felderítésére.
Egy másik “közlekedési lehetőség” az úgynevezett Cable Car, ami egy a város felett átívelő kötélpályát takar, aminek három állomása van és a városból egészen a szikla második legmagasabb csúcsáig eljuttat kevesebb, mint tíz perc alatt.
A reptér
Gibraltár különlegessége, hogy nemcsak hogy van repülőtere, de ráadásul éppen a határátkelőhelynél van a kifutópálya, amit a város egyik legnagyobb főútvonala is keresztez. Egy ekkora alapterületű félszigeten nem meglepő, hogy helyszűkében vannak. Gyalogosként áthaladni az egész reptéren a határátkeléshez, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, azonban valóban egyedülálló élmény. A helyieknek pedig egy átlagos hétfő. Természetesen ilyenkor azért az autósok és a gyalogosok elsőbbséget adnak a repülőknek.
Európa pont
A félsziget legdélebbi pontja az úgynevezett Europa Point (Európa pont), ami egyben az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger határát is jelöli. A turisták körében kifejezetten népszerű, természetesen nemcsak a lélektani határ, hanem a gyönyörű kilátás miatt is. A közelében egyébként mecsetet és világítótornyot is találunk.
Szent Mihály-barlang
A Szent Mihály-barlang nem véletlenül az egyik legnépszerűbb célpont a félszigeten. A félhomályban megvilágított cseppkők csodálatos látványt nyújtanak, és miközben végignézünk mindent, lágy aláfestőzene szól. A barlangban egyébként különböző rendezvényeket is szerveznek bizonyos időközönként.
A földalatti látnivalók közül szintén érdemes meglátogatni a gibraltári szikla belsejében található alagútrendszert is, ami az akkor még koronagyarmat 18. század végi ostromakor épült, és a 2. világháború ideje alatt tovább bővült. A mai napig kitűnő állapotban lévő alagúthálózatot szervezett túra keretei közt is látogathatjuk.
Majmok
A félszigeten az igazi főattrakciót azonban egyértelműen a majmok jelentik. A berber makákók Gibraltár igazi sztárjai: minden bódé tele van majmos ajándéktárggyal és mindenki őket fotózza, természetesen csak tisztes távolságból. Egyrészt mert a legendák szerint a majmok lopnak, másrészt, mert a gibraltáriak nem nézik jó szemmel, ha a majmokat bolygatják. Az állatok etetéséért ugyanis pénzbírság jár. Nem mintha a majmokat ez különösen zavarná – a hangulatuktól függően könnyen meglehet az is, hogy ránk se hederítenek.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Üzbegisztán magyar szemmel: Taskentben és Szamarkandban jártunk – KÉPGALÉRIA
Mantova: a gyönyörű lombardiai reneszánsz város, ahol fizetnek, ha odaköltözöl
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
India elkezdett kétfelé hasadni egy új tanulmány szerint
Az amerikai fegyverek tartják fel az orosz erőket
Hogyan pusztulhat el egy galaxis? Több mód is van rá
A 2500 éves Kürosz-henger az első írásos dokumentum az emberi jogokról
A Nap mágneses mezeje hamarosan megfordul: hogyan befolyásolja majd a Földet?
A legrégebbi termeszvárak már akkor ősinek számítottak, amikor az emberi civilizáció megjelent