Ilyen volt a japánok szemszögéből, mikor előszőr találkoztak európaiakkal

Ha Japánba utazunk, rengeteg mindenre szert tehetünk. Vehetünk például a pant, tabakót és tempurát is. Maguk az előbb említett a termékek – kenyér, cigaretta és mélyhűtött tenger gyümölcsei – eléggé ismerősek lesznek, főként, ha beszélünk portugálul.

A japán nyelv százával honosított kifejezéseket más nyelvekből, amelyeket szintenre mindenre használnak, de egyik sem olyan mélyen gyökerező, mint a Portugáliából importált kifejezések, derül ki az Open Culture beszámolójából.

A felkelő nap országa és Portugália közötti kapcsolatok 1543-ig nyúlnak vissza, amikor az első portugál tengerészek megérkeztek a szigetvilág déli-részére.

Az alábbi videó arról szól, hogyan írták le a 16. századi japán történészek a váratlan látogatókat.

Portugál selyemkereskedők Nagaszakiban 1600 környékén. Wikimedia

A japánok nem igazán tudták hova tenni a portugál hajósokat

Az egyik, név nélküli forrás szerint például az egyik alkalommal “egy déli barbár hajó érkezett a partjainkhoz, amelyből egy megnevezhetetlen lény bukkant elő, amely alakjában némileg hasonlított az emberhez, de inkább egy hosszú orrú koboldra vagy az óriási démonra, a mikosi-nyúdóra hasonlított”.

Erről a groteszk, a helyiek számára szinte felfoghatatlan teremtményről kiderült, hogy egy hittérítő pap, aki azért jött, hogy a keresztény vallást terjessze ezen a távoli földön.

Az elsődleges feladatuk ez volt, de végül leküzdhetetlen kihívásokkal kellett szembenézniük. Azonban, mint az első európaiak, akik kapcsolatba léptek Japánnal, sokkal sikeresebben terjesztették a nyugati fogalmakat és technikákat a mezőgazdaság, a tudomány és a művészet területén, nem is beszélve a desszertkultúráról.

A lőfegyver bevezetése szintén nagyot fordított a szigetország történelem menetén, és hozzájárult ahhoz, hogy a következő évszázadban lehetővé vált Japán egyesítése.

A portugálok Jézussal házaltak a japánoknál

Kereszttel a kezükben a hittérítők azt állították, hogy az embernek Istennek kell szentelnie magát, hogy elkerülje az örök kárhozatot, és bebocsátást nyerjen a paradicsomba.

Voltak, akik mégis megtértek, de valószínűsíthetően sokkal kevesebben, mint várták. Akkor is, mint ma, a japánoknak minden dolog kapcsán megvolt a maguk véleménye, ráadásul a tizenhatodik században uralkodóik hajlamosak voltak keményen fellépni a gyanús külföldi befolyással szemben.

A videó utolsó részében egy kereszténység és a buddhizmus között megrendezett leszámolás tanúságáról van szó, egy olyan vita, amelyben a keresztények leszerepeltek.

Ezek után vagy kiűzték, vagy kivégezték őket, nem sokkal később pedig Japán még néhány évszázadra bezárta kapuit.