Erdély egyik legismertebb turistalátványosságaként tartjuk számon a gyergyószárhegyi Lázár-várkastélyt
A magyarországi turisták legnépszerűbb erdélyi célpontjai között Kolozsvár, a Tordai-hasadék, Marosvásárhely, Parajd, Korond, a Békás-szoros és mások mellett biztosan szerepel az Észak-Székelyföldön található a gyergyószárhegyi Lázár-várkastély is.
Téli fények Szárhegyen, Fotó: Mayer Jácint
Gyergyói tájon
A Maros felső folyásánál elterülő magas fekvésű Gyergyói-medence Székelyföld egyik sajátos néprajzi tája. A Gyergyói tájrajzilag egy zárt kárpátközi medence a Görgényi-havasok, a Gyergyói-havasok és a Hargita között.
A földrajzi egység építészeti és művelődéstörténeti emlékei számottevőek. A települések épített öröksége, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros e kistáj országos jelentőségű idegenforgalmi vonzerőt képvisel. A térség központja Gyergyószentmiklós.
A gyergyószárhegyi Lázár-kastély
Gyergyószentmiklóstól északra található szomszéd település Gyergyószárhegy, melynek kastélyát a legmutatósabb vidéki főúri lakhelyek között tartjuk számon. Ránézésre nem is egy kastélyt látunk, hanem egy megerődített nagy alapterületű udvarházhoz tudjuk hasonlítani. Elrendezése, formája miatt mindenképpen különlegességnek számít.
Szárhegy első központja a – hagyományok szerint az 1235-ben alapított – katolikus erődtemplom volt, a 15. század közepétől azonban ezt a funkciót a fokozatosan kiépülő, bővülő udvarház vette át.
Az szép udvar, Fotó: Mayer Jácint
A kastély nevét adó Lázárok az egyik legelőkelőbb székely főrendi, primor családnak számítanak, vérvonaluk egészen Luxemburgi Zsigmond uralkodásának koráig vezethető vissza. A család tagjai a középkori Magyar Királyság alkonyán, majd az Erdélyi Fejedelemség fennállása idején számos előkelő tisztséget – például királybíró, székely hadnagy – viseltek Székelyföldön, különösen Csíkban, Kászonban és Gyergyóban. A Lázárok házasodás útján több fejedelmi családdal, például a Bethlenekkel vagy az Apafiakkal is rokonságba kerültek az idők során.
A szárhegyi udvar, Fotó: Mayer Jácint
Bethlen Gábor édesanyja, Lázár Druzsina például a família gyergyói ágából származott. Ennek köszönhető, hogy miután a fejedelem édesapja – Bethlen Farkas – korán elhunyt, a megözvegyült asszony gyermekeivel a szárhegyi kastélyba költözött, és a két Bethlen fiú – Gábor és István – évekig itt nevelkedett. A Lázárok fényes pályája azután sem tört meg, hogy Erdélyt a török elleni felszabadító háborúk befejeztével betagolták a Habsburg Birodalomba.
A Lázár család a 15. század első felében szerezte meg Szárhegyet, amit az 1500-as évektől már uradalmi központként használhattak. A folyamatosan zajló bővítés fontos állomásáról a boltíves bejárat belső falán ma is látható 1532-es évszám tanúskodik. Lázár (I.) István irányítása alatt ebben az esztendőben fejeződtek be a kapubejárat és egy új lakóépület építési munkálatai.
1532., Fotó: Mayer Jácint
A kastély elrendezése
A következő nagy bővítésre – amelynek során lényegében megszületett a Lázár-kastély ma is ismert arculata – szinte pontosan egy évszázaddal az előző nagy építkezés után, az 1630-as években került sor. Lázár (IV.) István, aki katonaként és bizalmi férfiként Báthory Gábort, Bethlen Gábort, majd I. Rákóczi Györgyöt is hűen szolgálta, reneszánsz stílusú kastélyt emeltetett a korábbi udvarház helyén. Lázár befolyásának és gazdagságának köszönhetően fényűző uradalmi központ épült fel a Szármány lábánál.
Az ekkor felhúzott – árokkal is övezett – falak egy körülbelül 100×75 méteres belső udvart zártak körbe, a kastély védelmét pedig saroktornyok biztosították (ezek egyike, az ún. Vörös bástya csak az évszázad végére készült el teljesen). Az udvarház eleganciáját többek között a déli homlokzatán végighúzódó, festett faragványokkal díszített loggia adta, amelynek szépségét számtalan korabeli forrás dicsérte.
A szárhegyi külső falak, Fotó: Mayer Jácint
Gyergyó térsége mindig határterületnek számított, így nem volt híján a hadmozdulatoknak és a helytállásnak, melyek azonban a kastélyt nem kímélték. A Rákóczi-szabadságharc alatt a királyi katonaság pusztít rajta, éri tűzvész, majd örökösödési viták után a 18. századtól fokozatosan válik az enyészetté. A 20. század közepén az egész állapota romos.
A megújulás – paradox módon – éppen a Ceaușescu-éra tetőpontjához köthető: a helyiek lelkesedéséből, megyei források segítségével, valamint az idelátogató művészek közreműködésével és a környező gyárak anyagi támogatásával valósult meg a felújítása. A közösségi összefogással elvégzett munkáknak köszönhető, hogy a rendszerváltás után a Lázár-kastély és Gyergyószárhegy az Erdélybe érkező magyar turisták egyik kedvelt úti céljává vált.
Főúri palota, Fotó: Mayer Jácint
2013-ban a Lázár család leszármazottai visszakapták a kastélyt, azonban az örökösök vitái miatt hosszú ideig nem nyitott ki a látogatók előtt. Ma ismét nagyszámú publikum érdeklődésére tart számot.
Erdélyi témával még A történelmi Magyarország legvagányabb vizesárkos vára – Fogaras című írásunkban foglalkoztunk.
forrás: rubiconintezet.hu
