Árvíz, földrengés, tornádó – A modern kor természeti katasztrófái Magyarországon

Forrás: Depositphotos

Az utóbbi időben a térségben bekövetkező árvizektől hangos a média, és nem ok nélkül. Közép-Európa, és ezen belül Magyarország is viszonylag szerencsés, ami a természeti katasztrófákat illeti, így a hasonló esetek körül mindig nagyobb a felhajtás, mint ott, ahol az ilyesmi a hétköznapok része. Az azonban, hogy az ilyenekre ritkán van példa, természetesen nem jelenti azt, hogy ne lettek volna emlékezetesebb esetek az elmúlt egy-két évszázadban is.

Aki az elmúlt hetekben követte a nemzetközi híradásokat, az biztosan hallott róla, hogy a nemrég hirtelen lezúdult, óriási mennyiségű csapadék mekkora pusztítást okozott a Duna vízgyűjtő területén, elsősorban Alsó-Ausztriában és Csehországban. Az ilyen és ehhez hasonló árhullámok természetesen a folyón lejjebb fekvő országokat és így minket sem kímélnek meg, de nekünk a többi országhoz képest ismét szerencsénk van.

Az 1838-as pesti árvíz

Ugyan a mindössze néhány napja elvonult árvíz is okozott károkat több helyen is a Duna mentén, az országot (különösen a folyószabályozások előtt) ennél sokkal súlyosabb természeti katasztrófák is sújtották már. Az árvízi hajós, azaz Wesselényi Miklós történetét az 1838-as áradás idejéről sokan ismerik, ekkor a folyó vízszintje a hirtelen elolvadt jég következtében emelkedett meg és került víz alá Pest belvárosa, ami később sok épület összedőléséhez is vezetett.

Az árvízi hajós
Forrás: Wikimedia Commons

A berhidai földrengés

1985. augusztus 15-én az alig ötezer fős Berhida lakosai reggel fél hétkor különös dologra ébredtek: a házak ablakai remegni kezdtek, a bútorok és egyéb tárgyak pedig furcsa mozgásnak indultak. A Veszprém megyei településen (meg Magyarországon általában) szinte példátlan dolog történt: Berhidát és környékét földrengés sújtotta. A Richter-skála szerinti 4,9 erősségű rengés halálos áldozatot szerencsére nem követelt, de az épületekben, amiket egyáltalán nem erre terveztek, a természeti katasztrófa súlyos károkat okozott.

Bár a környéken élők közül a berhidai esemény is sokakat megrémített, valójában ez a rengés még magyar viszonylatban sem tartozik a legnagyobbak közé. A huszadik század folyamán korábban három, az ötös értéket is meghaladó földmozgást észleltek hazánkban (Kecskeméten, Egerben illetve Dunaharasztiban), az eddigi legerősebb, 6,3-as földrengés pedig 1763-ban az akkor még Magyarországhoz tartozó Komáromot sújtotta. Ebben a természeti katasztrófában nemcsak a város épületeinek egyharmada pusztult el, de több mint hatvan ember is életét vesztette.

A balatonfüredi tornádó

Bár országunk elhelyezkedésének köszönhetően ritkán találkozunk olyan forgószelekkel, mint amik például az Egyesült Államok területén rendszeresen pusztítanak, néha azért előfordul, hogy hasonló szélviharok támadnak a mi térségünkben is. A legemlékezetesebb ilyen eset talán az az 1973 tavaszán a Balaton felett tomboló tornádó volt, ami Balatonfüred látképét hosszú időre megváltoztatta. Ahogy azt a város honlapján idézett visszaemlékezésből megtudhatjuk, a tó vizét is magába szívó tölcsér átmérője egyes szemtanúk szerint a 150 métert is elérhette, a széllökések sebessége pedig a 140 km/h-t is meghaladta. Az orkán a város büszkeségének számító Tagore-sétány fáinak nagy részét gyökerestül kicsavarta vagy kettétörte, így a természeti katasztrófát követő helyreállítási munkák során a ma is álló platánfák csemetéi kerültek a helyükre.