A kutatók szerint eggyel kevesebb kontinens van a Földön, mint eddig gondolták

Az iskolában azt tanítják, hogy a Föld hét kontinensből áll, azonban egy új kutatás azt sugallja, hogy ez nem teljesen helytálló.

A Gondwana Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint valójában csak hat kontinens létezik, legalábbis egyelőre. Ez a következtetés részletes geológiai kutatások eredménye, amelyek az Észak-Amerika és Európa közötti földtani folyamatokat vizsgálták, különös tekintettel ezen kontinensek fejlődésére és elválására.

Dr. Jordan Phethean, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a kutatásuk alapján az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek valójában még nem szakadtak el egymástól, ahogyan azt korábban hitték. Az elfogadott elmélet szerint ezek a lemezek 52 millió évvel ezelőtt váltak külön, de a kutatók szerint ezek a lemezek még mindig nyúlnak és szakadásuk folyamata továbbra is zajlik, írja a The Brighter Side.

Ebből az következik, hogy Észak-Amerika és Európa akár egyetlen kontinensnek is tekinthető

Kontinensek Föld bolygó Európa Amerika Ázsia Afrika Antarktisz Óceánia

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A tanulmány különös figyelmet szentel Izlandnak, amelyről korábban azt feltételezték, hogy a Közép-Atlanti hátság miatt alakult ki 60 millió évvel ezelőtt. Pontosan itt találkoznak az észak-amerikai és az eurázsiai lemezek is, ami egy forró köpenycsóvát hozott létre, és ennek következtében Izland megszületett.

Phethean és csapata azonban az afrikai tektonikus mozgásokat elemezve egy merőben új elméletet állított fel. Szerintük Izland és a Grönland-Izland-Feröer gerinc (GIFR) olyan geológiai töredékeket tartalmaz, amelyek az európai és az észak-amerikai tektonikus lemezekből származnak. Ezek alapján ezek a területek nem különállóak, ahogy eddig hitték, hanem egy nagyobb kontinentális struktúra részei. Az új geológiai jelenség alapjaiban változtathatja meg a kontinensek kialakulásáról alkotott képünket.

Még közel sincs vége a kutatásoknak

Phethean a felfedezést az Atlantisz elveszett városának megtalálásához hasonlítja, mivel a csapata olyan „elveszett kontinentális töredékeket talált, amelyek az óceán mélyén nyugszanak, vékony lávafolyamokkal borítva”. Emellett további hasonlóságokat fedeztek fel Izland és Afrika Afar vulkanikus régiója között is. Ha a kutatásuk igaznak bizonyul, akkor ez azt jelentené, hogy Észak-Amerika és Európa még mindig nem váltak teljesen külön. Phethean elismeri, hogy a felfedezéseik vitákat kelthetnek, de ragaszkodik ahhoz, hogy az eredmények alapos kutatásokon alapulnak.

Bár vitatott azt állítani, hogy ez a hátság jelentős mennyiségű kontinentális kérget tartalmaz, és hogy az európai és észak-amerikai tektonikus lemezek talán még mindig nem váltak el teljesen, a munkánk alátámasztja ezeket a feltételezéseket.

A kutatások még kezdeti fázisban vannak, így a csapat további vizsgálatokat szeretne lefolytatni, hogy konkrétabb bizonyítékokat szerezzenek. Ezen felül számítógépes szimulációkat és tektonikus modellezést alkalmaznak a jelenség kialakulásának jobb megértése érdekében. Ez a kutatás folytatása Phethean korábbi felfedezésének, amikor Kanada és Grönland között egy „proto-mikrokontinenst” talált. Ez a kezdetleges földdarab a Davis-szoros alatt fekszik, és nagyjából másfélszer akkora jelenleg, mint Magyarország.

Phethean megjegyzi, hogy „a kontinentális hasadások és mikrokontinensek kialakulása folyamatban lévő jelenségek”, amelyek segítik a tudósokat a földtani folyamatok mélyebb megértésében. Tanulmányuk új perspektívát nyújthat a Föld kontinenseinek kialakulásáról és fejlődéséről, és akár a világtérképet is újra kell gondolnunk ezen felfedezések fényében.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat