A 350 ezer éves “ördögi” lábnyomok: Kik voltak az ősi emberek, akik vulkáni törmeléken sétáltak?

Egy izgalmas felfedezés új megvilágításba helyezi őseink életét és képességeit. Az olaszországi Roccamonfina vulkán környékén talált ősi lábnyomok, melyeket az “ördög lábnyomainak” is neveznek, rendkívüli betekintést nyújtanak egy 350 ezer évvel ezelőtt élt emberfaj mindennapjaiba.

Az IFLScience beszámolója szerint körülbelül 350 ezer évvel ezelőtt egy Dél-Olaszországban található vulkán, a Roccamonfina hatalmas erejű kitöréssel borította be a környező vidéket. Az izzó piroklasztikus anyag lehűlésével egy csoport ősi ember haladt át a még puha, friss felszínen, lábnyomaik pedig megőrződtek az utókor számára. Ezeket az ősi nyomokat később az “ördög lábnyomainak” (Ciampate del Diavolo) nevezték el.

Egy nemrégiben végzett kutatás szerint a nyomokat legalább négy, különböző testméretű és súlyú egyén hagyta hátra.

A kutatók a lábnyomok vizsgálata alapján a heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) nevű kihalt emberfajra következtettek, amely az egyik közös ősünk volt a neandervölgyiekkel.

A lábnyomok titkai

A lábnyomok a piroklasztikus réteg egy meredek lejtőjén találhatók, ahol a talaj az ősi lábbeliek idejében még nedves, csúszós és egyenetlen volt. A kutatók által alkalmazott matematikai képletek segítettek az egykori emberek magasságának és súlyának becslésében, ám a meredek terep megnehezítette az adatok pontos értelmezését. Az eredmények alapján a nyomok gazdái átlagosan 166 centiméter magasak és körülbelül 60 kilogramm súlyúak lehettek. A kutatók szerint a csoportban lehettek nők vagy gyermekek, illetve legalább egy férfi is.

Forrás: Palombo et al., Quaternary, 2025.

Homo heidelbergensis: az emberiség kulcsfigurája

A Homo heidelbergensis Európában élt körülbelül 1,3 millió évvel ezelőtt, és elsőként vadászott nagytestű állatokra faeszközökkel, valamint sziklákat és fát használt menedékek építésére, írja az Express.co.uk. Ez a faj alkalmazkodott a hidegebb európai klímához, alacsonyabb és zömökebb testalkatának köszönhetően. Ezenkívül a heidelbergi ember volt az első emberfaj, amely megjelent Nagy-Britanniában, ahol 1993-ban egy lábszárcsontot és két fogat találtak Boxgrove közelében.

Az ősi lábnyomok jelentősége

A Roccamonfina vulkán lejtőin talált nyomok bepillantást engednek az őseink mindennapjaiba, és bizonyítják alkalmazkodóképességüket a nehéz környezeti körülményekhez. Bár a kutatók elismerik, hogy csak hozzávetőleges következtetéseket tudnak levonni, a lábnyomok alapján a Homo heidelbergensis jelentős szerepet játszott az emberiség fejlődésében. Ezek a nyomok nemcsak az őseink fizikai adottságaira, hanem életmódjukra és túlélési stratégiáikra is rávilágítanak, megerősítve, hogy az emberiség történetének legősibb szakaszai is rendkívül izgalmas részleteket rejtenek.

Érdemes elolvasni:

• Egyes vaskori társadalmak sokkal fejlettebbek voltak a moderneknél is
• Az első dinoszauruszok maradványait valószínűleg sosem fogjuk megtalálni
• Kutatók a halál pillanataiban vizsgálták egy beteg agyműködését, és elképesztő felfedezést tettek