Így fog kinézni a Természettudományi Múzeum új épülete

Kihirdették, melyik terv szerint születik majd meg a Természettudományi Múzeum bővítése.

A Bjarke Ingels Group (BIG) és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös pályázata nyerte el az első díjat a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe tervezett új épületére kiírt építészeti tervpályázaton – hangzott el pénteki díjátadón a debreceni Kölcsey Központban, amiről az MTI számolt be.

„Ez a díjkiosztó jóval több mint egy tervpályázat eredményhirdetése, ma egyszerre ünnepeljük az építészetet és a természetet, a két legfontosabb ügyet, amit igazából nem is lehetne szétválasztani” – mondta a díjátadón az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.

Lánszki Regő szerint a projekt új lehetőségeket nyit nem csak a város, de az egész régió számára, a turizmusban éppúgy, mint az oktatásban, a kutatásban, hosszú távon pedig a demográfiai folyamatokban is.

A helyszínnel kapcsolatban megjegyezte, nem az a kérdés, miért Debrecenbe kerül a múzeum, hanem az, hogy miért csak most kerülhet oda. Az új épület bizonyítani fogja, hogy a hajdúsági vármegyeszékhelyen is lehet ikonikus épületeket alkotni, amely – kapcsolódva az állatkerttel – az egész Nagyerdőt új szintre emeli, komplex élményt nyújtva a látogatóknak – tette hozzá a politikus.

A Természettudományi Múzeum jelenlegi épülete a Ludovikán. Kép: Sir Morosus / Wikimedia

Bálnacsontváz a Természettudományi Múzeumban. Kép: Sir Morosus / Wikimedia Commons

Az új épület

Lánszki szerint a Bjarke Ingels Group (BIG) és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös pályázatában megjelenő épület úgy „ikonikus”, hogy közben illeszkedik a környezetbe, identitást erősít, de önmagában is olyan alkotás, amelyhez kötődni lehet és amely lenyűgöz.

Papp László, Debrecen polgármestere (Fidesz- KDNP) a múzeum költözésére kitérve azt mondta, hogy szerinte Debrecen alkalmas és méltó egy ilyen nemzeti és egyben nemzetközi jelentőségű fejlesztés megvalósítására.

Forrás: BIG / Vikár és Lukács

Forrás: BIG / Vikár és Lukács

Forrás: BIG / Vikár és Lukács

A csaknem 23 ezer négyzetméteres új épület tervpályázatának díjátadóján Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója a múzeum történetét idézte fel. Kiemelte, hogy Debrecen azért jó helyszínválasztás az önálló épületnek, mert az egyetemen zajló kutatások, az itt tanuló hallgatók a legfontosabbak a gyűjtemény számára.

A győztes pályázók nevében Hanna Johansson, a BIG munkatársa kiemelte, hogy tervükkel egy olyan épületre tettek javaslatot, amely nemcsak otthonául szolgál majd a múzeumnak, hanem integrálódik a debreceni Nagyerdőbe, és a helyi lakosok számára új térként is szolgál.

Pályázatok a Természettudományi Múzeumra

Martha Thorne, a tervpályázatot elbíráló zsűri tagja, az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker Architecture Prize volt ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az anonim pályázatra 14 pályamű érkezett, a zsűri célja az volt, hogy ne egy-egy zsűritag személyes ízlése érvényesüljön, hanem azt a javaslatot válasszák ki, amely az összes szempontnak megfelel.

A tavaly szeptemberben a Debreceni Infrastruktúrafejlesztő Kft. által kiírt tervpályázaton a zsűri két pályázatot talált megvételre érdemesnek 5-5 ezer euró értékben. Az első helyen végzett a Bjarke Ingels Group (BIG) és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös pályázatát 60 ezer, a második helyezettét 40 ezer, a harmadik helyezettét 10 ezer euróval díjazták. A helyezett pályázatok a Magyar Természettudományi Múzeum Tervpályázat honlapján megtekinthetők.

Kun Ferenc, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy hamarosan meghirdetik azt a közbeszerzési eljárást, amelynek keretében az első díjat kapott pályamű alkotói kapnak lehetőséget ajánlattételre. Eredményes eljárást követően pedig kezdetét veheti az a munka, amely az elméletet valósággá formálja – tette hozzá. A megmérettetésre 5 hazai és 5 külföldi meghívott építésziroda mellett négy iroda pályázhatott.

Ez is érdekelhet:

• Félelmetes karmokat hordott a nemrég felfedezett dinoszauruszfaj
• Második világháborús bombákat találtak a Liszt Ferenc repülőtéren
• 200 millió éves dinoszaurusz-lábnyomok rejtőztek 20 évig a szemünk előtt