Veszélyben Magyarország uniós vétója: Németország titkos terve, amely gyengítheti hazánk befolyását az EU-ban

Az Európai Unió és Magyarország közötti viszony az utóbbi években egyre feszültebbé vált. Az EU rendszeresen bírálta a magyar kormányt a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítése miatt, míg a magyar kormány folyamatosan vitatta az uniós intézkedések jogosságát. Most azonban a Németországban hivatalba lépő új kormány a korábbinál is határozottabb fellépést követel Magyarországgal szemben, és olyan eszközöket tervez bevetni, amelyek jelentős következményekkel járhatnak az ország számára.

A Friedrich Merz vezette CDU és az SPD német koalíciós tárgyalásai során kiszivárgott dokumentumok szerint Berlin szigorúbb uniós szankciós politikát szorgalmaz, amely magában foglalhatja az EU-s források megvonását Magyarországtól, sőt akár a szavazati jog korlátozását is. A javaslat szerint az EU-nak gyorsabban és következetesebben kellene fellépnie azokkal az országokkal szemben, amelyek rendszeresen megsértik az uniós alapelveket.

A német terv Magyarországra vonatkozóan

A Politico értesülései szerint a német kormányalakítás egyik központi témája az uniós jogállamisági eljárások hatékonyabbá tétele volt. Bár a dokumentum nem nevezi meg konkrétan Magyarországot, a megfogalmazás egyértelműen arra az országra utal, amely 2018 óta az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás alatt áll.

Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

A Friedrich Merz vezette konzervatívok és az SPD úgy vélik, hogy az EU az elmúlt években túl engedékeny volt Magyarországgal, és ennek következtében Budapest továbbra sem tartja be az uniós normákat. A német vezetés azt szeretné, ha az EU végre hatékonyabban használná fel eszközeit azokkal a kormányokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket.

Az egyik legfontosabb eszköz, amelyet a német kormány szorgalmaz, az uniós pénzügyi támogatások megvonása. Az Európai Bizottság már 2022-ig mintegy 22 milliárd euró értékben függesztette fel Magyarország uniós forrásait a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt. Ennek több mint 10 milliárd eurós részét később felszabadították, ami komoly vitát váltott ki Brüsszelben. A német koalíciós egyezség tervezete szerint az ilyen szankciókat következetesebben kellene alkalmazni, és Magyarország csak akkor férhetne hozzá az uniós forrásokhoz, ha teljesíti az EU által előírt feltételeket.

Mi lesz Magyarország vétójogával?

A német koalíciós kormány másik kiemelt célja azon tagállamok lehetőségeinek csökkentése, amelyek rendszeresen blokkolják az uniós döntéshozatalt. Magyarország az elmúlt években többször élt vétójogával, különösen Oroszországgal szembeni szankciók esetében, ami jelentős feszültségeket okozott az EU-ban.

Németország azt tervezi, hogy bevezeti a minősített többségi szavazást az EU kül- és biztonságpolitikájában, amely megakadályozná, hogy egyetlen tagállam – például Magyarország – egyedül blokkolja az uniós intézkedéseket. Ha megvalósul ez a változtatás, a magyar kormány elveszítené azt a lehetőségét, hogy egyoldalúan megakadályozza az EU közös döntéseit, például az Oroszország elleni szankciókat.

További vitákat vált ki a magyar kormány szavazati jogának esetleges felfüggesztése a Tanácsban. Az EU alapító szerződései lehetővé teszik, hogy ha egy tagállam tartósan és súlyosan megsérti az uniós alapelveket, akkor megvonhatják a szavazati jogát az Európai Unió Tanácsában. Bár a „7. cikkely” néven ismert eljárást eddig még nem alkalmazták teljes mértékben, a német koalíciós megállapodás-tervezet azt javasolja, hogy az EU hatékonyabban használja fel ezt a lehetőséget.

Ha valóban felfüggesztenék Magyarország szavazati jogait, az azt jelentené, hogy Orbánnak és a magyar kormánynak nem lenne beleszólása a legfontosabb uniós döntésekbe, ami drámaian szűkítené politikai mozgásterüket. Ez minden bizonnyal az egyik legsúlyosabb szankció lenne, amit az EU egy tagállammal szemben alkalmazhat.

Magyarország jövője az EU-ban

A német kormány új stratégiája nemcsak Magyarországra, hanem az egész EU-ra is kihat. Berlin célja, hogy aktívabb szerepet vállaljon az európai politikában. Németország a francia–német–lengyel együttműködésre támaszkodva kívánja növelni befolyását, és szeretne kulcsszereplővé válni az uniós politika alakításában.

Ez a fordulat komoly következményekkel járhat Magyarország számára. A magyar kormány eddig sikeresen lavírozott az uniós intézmények között, és több alkalommal is blokkolni vagy késleltetni tudott számára kedvezőtlen döntéseket. Ha azonban a német javaslatok megvalósulnak, jelentősen csökkenhet Magyarország súlya az uniós döntéshozatalban.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a magyar kormány számára. Ha Berlinnek valóban sikerül rávennie az EU-t a szigorúbb intézkedések bevezetésére, Magyarországnak komoly döntéseket kell meghoznia az Unióban betöltött jövőjét illetően.

Ez is érdekes lehet:

A Führer mozgó főhadiszállása: Hitler luxusvonatának története

17. századi szamurájkardra bukkantak Berlinben