A szegedi BYD-gyár építése közben bukkantak avar kori temetőre régészek
A Szeged közelében épülő BYD autógyár háromszáz hektáros területén a Magyar Nemzeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum régészei hatalmas megelőző feltárást végeztek a csarnokok alapozási munkálatai előtt. A kutatások során számos jelentős lelet került elő, a munkálatok pedig a végéhez közelednek. Bár nem az utolsó pillanatban, de még időben betekintést nyertünk a helyszínen zajló ásatásokba.
A Szeged.hu szerint területen egy teljes avarkori temetőre bukkantak, amelyre a szakemberek nem is számítottak. Sóskuti Kornél, a Magyar Nemzeti Múzeum csoportvezető régésze vezette körbe a látogatókat, bemutatva a feltárás során végzett munkát. Elmondása szerint az előírásoknak megfelelő megelőző feltárást hajtottak végre, szorosan együttműködve a beruházóval, a BYD-vel, akik szintén fontosnak tartják a régészeti örökség megóvását.
Képernyőfotó: Szeged Televízió/Facebook
„Az ilyen volumenű beruházások esetében a jogszabályok megkövetelik az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését” – magyarázta Sóskuti. – „Első körben próbafeltárásokat végeztünk, amely egészen 2024. február végéig tartott, majd ezt követően kötöttünk szerződést a részletes feltárásra.” Az előzetes dokumentáció célja az volt, hogy feltérképezze, milyen örökségi elemek találhatók a területen, és azok milyen veszélynek vannak kitéve a földmunkák során.
A beruházásban érintett terület geológiai szempontból jól választásnak bizonyult: délre az öthalmi dombok természetes magaslatai, északabbra pedig a Fehér-tó található. Utóbbi partvidékét korábban már Móra Ferenc is kutatta, és kiderült, hogy az őskortól a középkorig szinte folyamatosan lakott volt a környék.
A gyárépítés helyszíne a két magaslat közötti, mélyebben fekvő sík terület, amelyet a Tisza gyakran elöntött. Ennek ellenére a régészek jelentős leletekre bukkantak. A korábbi feltételezések ellenére – miszerint ezen a területen nem várható temetkezés – egy teljes avarkori temető került elő, sőt, valószínűleg Árpád-kori sírok nyomait is megtalálták.
A feltárás során előkerült 152 síros temető különleges leleteket rejtett: arany fülbevalók mellett egy bizánci eredetű csengőt is találtak. Sóskuti Kornél szerint a temető a VI. század végére vagy a VII. század elejére datálható.
A régészek jelenleg is dolgoznak a területen: az ásatások mellett régészeti megfigyelést is végeznek, ami azt jelenti, hogy a még nem ismert lelőhelyek felbukkanását is figyelemmel kísérik a gyárépítés előrehaladása során. Sóskuti szerint a következő hónapokban továbbra is jelen lesznek a helyszínen, hogy minden újonnan előkerülő emléket dokumentálni tudjanak.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Jól hangzik, de az ingyenes poggyászokról szóló új uniós szabályozás drágábbá teheti a fapados repülést
Mi van a Gízai Nagy Piramisban, ha nincs benne múmia?
Magyarország legnagyobb spirituális fesztiválja 30 éves – így ünnepel a Krisna-völgy
A kínai Szucsou városa bemutatkozott Budapesten: stratégiai együttműködés kultúrában, gazdaságban és turizmusban
Ez az őrült kínzási módszer látszólag ártalmatlan, mégis tönkreteszi az elmét
Súlyos sérüléseket is okozhat: megjelent Magyarországon a kaukázusi medvetalp!
