Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát

A keresztény hagyomány szerint Jézus utolsó vacsoráját tanítványaival Jeruzsálemben, a Sion-hegyen található Cenákulumban (más néven az Utolsó Vacsora terme) tartotta. Ez a helyszín évszázadokon át a keresztény zarándoklat egyik legfontosabb célpontja volt, és a közelmúltban végzett kutatások új, igencsak meglepő részleteket tártak fel a terem történetéről és a középkori zarándokokról, akik itt jártak, ugyanis érdekes nyomokat hagytak maguk után.

A Cenákulum jelentősége

Leonardo da Vinci (1452-1519) Az utolsó vacsora (1495-1498) című műve. Wikimedia

Jézus utolsó vacsorájának helyszíne nem csupán a kereszténység, hanem a judaizmus és az iszlám számára is kiemelt jelentőségű helyszín, hiszen a hagyomány szerint itt található Dávid király sírja is. Az épület felső szintjén lévő terem a keresztesek idején, 1099-ben épült, majd a 13-15. században a ferencesek kolostoraként működött. A középkorban a világ minden tájáról érkeztek ide keresztény zarándokok, hogy részt vegyenek a szent helyszínek bejárásában, és sokan közülük nyomot is hagytak maguk után a falakon.

A zarándokok falfirkái

Fotó: Shai Halevi/ Israel Antiquities Authority/Oszrták Tudományos Akadémia

A legújabb kutatások során, modern digitális képalkotó technikákkal sikerült feltárni mintegy 30 feliratot és 9 rajzot, amelyek a 14. és 16. század között kerültek a falakra. Ezek között találhatók családi címerek, latin, örmény, cirill és arab nyelvű feliratok, valamint különféle szimbólumok, például egy skorpió, egy kenyér, borospohár és még egy hajó is. Az IFLScience cikke szerint a címerek és feliratok tanúsága szerint a Jézus utolsó vacsorájának helyszínére zarándoklók között voltak német, osztrák, cseh, örmény, szerb és arab keresztények, sőt, egy aleppói nő neve is szerepel a falon, ami ritka bizonyítéka a középkori női zarándoklatnak.

Az egyik legérdekesebb lelet egy örmény felirat, amely „Karácsony 1300” szöveget tartalmaz, és valószínűleg II. Hetum örmény király egyik katonájától származik, aki a szíriai Wádi al-Khaznadári csata után járt Jeruzsálemben. A címerek között megtalálták például a sváb Albert von Altbach családjának pajzsát, amely ma is használatos Dél-Németországban, valamint a berni von Rümlingen család jelképét is.

Miért jelentős a Jézus vacsoratermében megtalált graffiti?

Fotó: Shai Halevi/ Israel Antiquities Authority/Oszrták Tudományos Akadémia

A kutatók szerint ezek a feliratok és rajzok egyedülálló betekintést nyújtanak a középkori zarándoklatok földrajzi sokszínűségébe és a keresztény világ kapcsolatrendszerébe. A graffiti egy része hosszú órák alatt készülhetett, ami arra utal, hogy a ferences szerzetesek valószínűleg tűrték, sőt, talán támogatták is a zarándokok önkifejezését. 1517-ben, amikor az Oszmán Birodalom elfoglalta Jeruzsálemet, a ferenceseket kiűzték, és a termet mecsetté alakították. Ekkor vastag vakolattal fedték be a falakat, amely csak a 20. század végén végzett restaurálás során került le, felfedve a középkori rétegeket, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

A muszlim uralom idején újabb feliratok és szimbólumok is készültek, például a skorpió, amely a szúfi hagyományban spirituális jelentéssel bír, és valószínűleg a mecsetet létrehozó sejk tiszteletére készült. A Cenákulum falain felfedezett középkori graffiti nemcsak a zarándokok személyes történeteit, hanem a keresztény világ sokszínűségét és a helyszín vallási jelentőségét is tükrözi. Ezek a felfedezések új fényt vetnek Jézus utolsó vacsorájának helyszínére, és hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a középkori Jeruzsálem vallási és kulturális életét.

Érdemes elolvasni:

• Titokzatos, mini jégkorszak dönthette meg szakértők szerint a Római Birodalmat
• Több mint 100 ló csontvázát találták meg egy 1800 éves temetőben
• Emberi csontokból készült hangszerekkel zenélt egy ismeretlen törzs