A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Egy 1500-as évekből származó apró rézgömbön Délkelet-Ázsia partjainál egy híres mondat olvasható: „Itt sárkányok élnek.” Bár ezek a szavak meglehetősen ritkák voltak, a mögöttes gondolat igen elterjedt a középkori európai térképkészítők körében – ismeretlen területeket gyakran szörnyekkel, tengeri lényekkel töltöttek ki. A világ megértésére tett törekvéseink során számos tévedés és képzelgés is felkerült térképeinkre.

Az emberek évezredek óta készítenek térképeket – néha gyakorlati céllal, mint kereskedelmi útvonalak vagy vízforrások ábrázolása, máskor inkább világnézeti, kozmikus ábrázolásként. Ez utóbbiakat kozmográfiáknak nevezzük, amelyekben istenek, csillagképek és mitikus helyek is szerepelnek — számolt be róla a TED-Ed.

A középkorban Eurázsiában és Észak-Afrikában a térképkészítők gyakran ötvözték a két hagyományt. A mappae mundi néven ismert középkori európai világtérképek többnyire nem a valós tájékozódást segítették, hanem szimbolikus világleírások voltak – Édenkerttel, sárkányokkal és egy T alakú kontinensformával, amelyet óceán vett körül.

Iszlám térképek és kínai precizitás

Az iszlám világ térképészei is készítettek hasonló világábrázolásokat, ám ők gyakrabban hangsúlyozták a földrajzi részleteket a mítoszok helyett. Ibn Hauqal saját utazásaira alapozta térképét, míg Al-Idríszít, akit 1154-ben Szicília királya bízott meg, kereskedők beszámolóiból alkotta meg híres térképgyűjteményét, a Tabula Rogerianát.

Közben Kínában, 1389-ben készült el a Da Ming Hunyi Tu, egy selyemre festett, szobányi méretű világtérkép. Bár a készítők sosem jártak Afrikában, a kereskedők leírásai alapján meglepően pontosan rajzolták meg Szubszaharai Afrika körvonalait.

Európa felfedez – és téved

A 15. századtól kezdve az európai felfedezők új világokat jártak be, a térképészek pedig próbálták követni őket – változó sikerrel. 1507-ben Martin Waldseemüller német térképész már feltüntette az amerikai kontinenseket, bár csak vékony sávként.

A spanyolok egy Baja-félszigeti expedíció nyomán készítették el a „Kalifornia szigete” térképet – amely több mint száz évig élt a hivatalos ábrázolásokban, függetlenül attól, hogy Kalifornia valójában nem sziget.

Gerardus Mercator, a legismertebb világtérképész, 1595-ben az Északi-sarkot is megpróbálta megrajzolni – anélkül, hogy bárki látta volna. Azt feltételezte, hogy a sarkon egy mágneses hegy, a Rupes Nigra található, amit örvénylő tenger vesz körül – ez magyarázta volna a mágneses iránytűk működését.

Mítoszok, amelyek makacsul tartották magukat

Még 1657-ben is, Peter Heylin angol tudós Ausztráliát olyan helyekkel említette együtt, mint Utópia és Tündérország. Bár az európaiak egyre pontosabban térképezték fel a Földet, sokáig nem tudtak (vagy nem akartak) lemondani a fantáziaelemekről.

Fontos kiemelni, hogy ezek a terra incognita-ként jelölt „ismeretlen” területek valójában sosem voltak lakatlanok – ott éltek emberek, kultúrák, civilizációk. Ők azonban gyakran eltűntek, miután földjeik felkerültek a világ térképeire.

Térképek mint világkép

A régi térképek nem csak a földrajzi tudás lenyomatai – sokkal inkább tükrözik azt, hogyan képzeltük el a világot. És bár ma már nevetünk az „ismeretlen sárkányok földjén”, ezek a hibák segítenek megérteni, hogyan fejlődött a tudás – és hogyan alkotott az ember képet arról, amit nem ismert.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Karahan Tepe a Göbekli Tepe testvérhelye, amely átírhatja az őstörténelmet
Legalább 650 éves pincét tártak fel a Budavári Palotában