Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?

Az emberiség egyik legismertebb bibliai története az Édenkertben játszódik, ahol a kígyó ráveszi Évát, hogy egyen a tudás fájának tiltott gyümölcséből. Éva, majd Ádám is enged a kísértésnek, amiért kiűzték őket a paradicsomból. A történet központi eleme a tiltott gyümölcs, amelyről a köztudatban szinte mindenki úgy tudja, hogy egy alma volt, de vajon mi erre a bizonyíték?

A Biblia héber eredetijében, a Teremtés könyvében nem találunk konkrét utalást arra, hogy milyen gyümölcsről van szó, csupán a „peri” szó szerepel, ami egyszerűen gyümölcsöt jelent, nem pedig egy konkrét fajtát. Ez a homályos megfogalmazás évszázadokon át vitákat szült a keresztény és zsidó értelmezők között, akik különféle gyümölcsöket javasoltak, többek között fügét, szőlőt, gránátalmát, citromot, de szóba jött a körte, a mangó, de még az avokádó is. A mai tudományos konszenzus szerint azonban az alma nem szerepelt az eredeti elképzelések között, írja az IFLScience.

A Teremtés könyvének egyik illusztrációja. Jim Padgett/Wikimedia Commons

Honnan ered tehát az alma mint tiltott gyümölcs képe? Egy 17. századi magyarázat szerint a latin „malum” szó kettős jelentése – egyszerre jelent „almát”, és „rosszat” vagy „gonoszt” – lehetett az alapja annak a nyelvi félreértésnek, amely azt a bűnbeesés gyümölcsévé tette. Ez a nyelvi játék összekapcsolta a gyümölcsöt a gonosszal, így ez vált a bűn szimbólumává.

Azonban Azzan Yadin-Israel, a Rutgers Egyetem zsidó tanulmányok és klasszikus filológia professzora alapos kutatása során kiderítette, hogy a magyarázatot nem támasztják alá a középkori latin kommentárok. A 14. századig a legtöbb értelmező nem az almát, hanem inkább a fügét vagy a szőlőt tartotta a tiltott gyümölcsnek. Yadin-Israel művészeti ábrázolásokat is vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy a ma ismert szimbólum először a 12. századi Franciaországban jelent meg a bűnbeesés jelenetében, majd innen terjedt el más országokba.

A kulcs a nyelv történeti változásában rejlik, ugyanis a latin „pomum” szó általános értelemben gyümölcsöt vagy gyümölcsfát jelentett. Az ófrancia nyelvben a „pom” szó eredetileg szintén gyümölcsöt jelölt, de idővel jelentése leszűkült, és az alma megnevezésévé vált. Így amikor az ófrancia fordításban azt olvasták, ezt már almának értették. Ebből alakult ki az a képzet, hogy az maga a tiltott gyümölcs, és ennek megfelelően kezdték megjeleníteni a művészetben is.

Ez a nyelvi változás tehát nem teológiai vagy ökológiai okokra vezethető vissza, hanem egyszerűen a szavak jelentésének történelmi átalakulására. Az alma így egyfajta „véletlen” szimbólummá vált, amely mára a bűnbeesés legismertebb jelképe lett, holott eredetileg nem ez volt a helyzet. A tiltott gyümölcs valódi kiléte a Bibliában rejtély marad, és csak évszázadokkal később, nyelvi és kulturális változások eredményeként vált kedvenc gyümölcsünk a bűn szimbólumává.

Érdemes elolvasni:

• Platón utolsó napjáról a Vezúv által eltemetett tekercsek mesélnek
• Ez a kivégzés lehetett a legkegyetlenebb az egész történelemben
• Tudtad, hogy idén márciusig nem az angol volt az USA hivatalos nyelve?