Inkák előtti városállamot tártak fel régészek Dél-Amerikában

A bolíviai Andokban nemrég felfedezett templom egykor szertartási kereszteződésként szolgált, ahol egy egykor hatalmas városállam dolgozta fel a mezőgazdasági termékeket és pszichedelikus drogokat, amelyek lámakaravánokon érkeztek be hozzájuk.

A Tiahuanaco néven ismert, a Titicaca-tó partján fekvő ősi városállam körülbelül ezer évvel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt, és ez az új felfedezés segített a kutatóknak összerakni a hatalmának és területének kiterjedését.

José Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója szerint „társadalmuk valamikor 1000 körül összeomlott, és az inkák 15. századi andoki hódítására már romokban hevert. Csúcspontján rendkívül szervezett társadalmi struktúrával büszkélkedhetett, és olyan építészeti emlékeket hagyott maga után, mint piramisok, teraszos templomok és monolitok, amelyek többsége a Titicaca-tó környékén található, írja az IFLScience.

Bár az már egyértelmű, hogy Tiahuanaco hatalma és befolyása ennél sokkal messzebbre terjedt, a tudósok vitatkoznak arról, hogy milyen mértékű tényleges ellenőrzése volt a távolabbi helyek felett.

Forrás: Antiquity

Capriles és kollégái egy új tanulmányt tettek közzé, amelyben leírják a korábban ismeretlen templomot, amely Tiahuanacótól mintegy 215 kilométerre délre található, és amelyet a felfedezés helyének őslakos neve után Palaspata-nak neveztek el.

Műholdas felvételek, drónfotók és fotogrammetria segítségével a kutatók képesek voltak felépíteni az ősi építmény képét, amelyet jelenleg egy sor halvány vonal jelöl, amelyek egy nagy téglalap alakú formációt ábrázolnak.

A 125 x 145 méteres Palaspata falai egy központi udvar körül helyezkednek el, és stílusában és elrendezésében nagyon hasonlít más rituális építményekhez, például a Tiahuanaco városában található Kalasasaya templomhoz.

Ennek a leletnek azonban az a jelentősége, hogy eddig a régészek még soha nem tártak fel ilyen építményt a Titicaca-tó partjain túl, és az új felfedezés ezért megerősíti, hogy az ősi állam szigorú ellenőrzést gyakorolt egy nagy terület felett. Fontos, hogy Palaspata több fő kereskedelmi út metszetében helyezkedik, amelyek a tó körüli fennsíkokat kötötték össze a keletre található termékeny völgyekkel.

Korábbi kutatások szerint a kukoricát a bolíviai Cochabamba régióból importálták Tiahuanacóba, ahol gyakran chichává, egyfajta sörré főzték, amelyet nyilvános rituálék során fogyasztottak. A szerzők szerint a „különféle más értékes áruk, például polikróm edények, szodalit és a hallucinogén növények is Tiahuanacóba kerültek az Andok keleti részéről, lámakaravánok segítségével”.

A Palaspata-ban talált, egykor chicha ivásához használt töredékes csészék felfedezése ezért arra utal, hogy a helyszín kereskedelmi központként és szertartási központként is funkcionált.

Ezen eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „Palaspata valószínűleg rituális átjáróként működött két egymástól eltérő ökológiai és termelő régió között”, ahol a központi udvarban szertartásokat tartottak, míg a környező modulokban árukat tároltak, számoltak és kezeltek.

A templom bejáratának elhelyezkedésére figyelemmel a tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy a főbb szertartásokat valószínűleg a napéjegyenlőségek idején tartották.

Bár a templom pontos kora továbbra is ismeretlen, ezek az eredmények megerősítik, hogy „az első évezred közepére a déli felvidék és a Cochabamba-i Andok közötti völgyek erőteljes hatást kaptak, ha nem is teljes ellenőrzés alá kerültek, a terjeszkedő Tiwanaku állam részéről”.

Érdemes elolvasni:

• Magyar gyűjtemény került elő a Michigani Egyetem régészeti kutatásából
• Ami a történelemóráról kimaradt: a honfoglaló magyarok szexuális élete!
• A fáraó átka áll a rengeteg haláleset mögött, vagy belemagyarázás az egész?