Az Árpád-ház uralkodása idején igen gyakori volt, hogy apa és fiú, báty és öccs, netán unokaöccs és unokabáty keveredett harcba azért, mert igényt tartottak a királyi hatalomra. Van persze kivétel is, az egyik leginkább példamutató életet élő talán Kálmán herceg, II. András második fia volt, aki bátyja mellett, koronás főként hadakozott Muhinál és nem sokkal élte túl a vesztes csatát.
Már hatévesen király
II. András uralkodása meglehetősen ellentmondásos a mai közgondolkodásban. Nevéhez elsősorban birtokpolitikája kapcsán társítják a mértéktelen osztogatást és ezzel a királyi hatalom meggyengülését (majd az Aranybullát). Az újabb kutatások azonban árnyaltabban látják II. András alakját és kiemelik, hogy azon kevés keresztény uralkodók közé tartozott, aki képes volt keresztes hadjáratot vezetni a Szentföldre. Bár jelentős eredményeket nem ért el, hazafelé mégis előnyös házasságokat ütött nyélbe és hatalma elég szilárd maradt ahhoz, hogy ne omoljon össze az ország a király távolléte során. Emellett uralkodása alatt folytatódott a Magyar Királyság expanziója többek között északkeleti irányba is.
Így kerülhetett már hatévesen a halicsi (nagyjából a mai Galícia) fejedelmi trónra András másodszülött fia, Kálmán herceg. A koronázást a pápával boltolta le András, aki örült annak, hogy a nyugati kereszténység így kelet felé terjeszkedhet. A koronázást megelőzte egy megegyezés Fehér Lesek kis-lengyelországi uralkodóval, aki 3 évvel fiatalabb lányát, Salomét adta hozzá a 6 éves Kálmánhoz, így próbálták megszilárdítani uralmukat az új, közös szerzeményen.
Csakhogy a magyar csapatok még magát Halics várát is nehezen tudták tartani a kunokkal erősítő orosz ellenlábasok ellen. 1221-ben (13 évesen) pedig már el is kergették az ifjú párt Halicsból, ráadásul úgy, hogy rövid ideig fogságba is estek. Bár Kálmán haláláig büszkén viselte a királyi címet, a trón megszerzése többé nem sikerült.
András egymás ellen ugrasztotta volna saját fiait
Az Árpád-ház tele volt kisebb fiúkkal és unokaöccsökkel, akik előszeretettel csavarták volna ki rokonuk kezéből a királyi jogart. Ilyen volt maga András is Imre király ellenében (aki a bátyja volt), vagy épp a későbbi IV. Béla Andrással szemben. A kettejük közti konfliktus más az 1220-as évek elején nyilvánvaló volt, így amikor Kálmánt elűzték Halicsból, apja szlavón herceggé nevezte ki, Bélát pedig Erdélybe küldte vajdának. Kálmánt azonban nem olyan fából faragták, hogy bátyja ellen fenekedjen, sőt intézkedéseit továbbvitte. Jó viszonyukat mutatja, hogy Béla okleveleiben többször is említi, hogy egy-egy döntést Kálmán öccsével konzultálva, az ő támogatásával hozott meg.
Kálmán herceg a mongolok ellen
Később is hű segítője maradt Bélának. Sikeres hadvezérnek bizonyult, többször vezetett (vélhetően keresztes) hadjáratot Boszniába és jelentős területeket hódoltatott a dinasztiának. Emellett aktívan részt vett tartománya működtetésében, kormányzásában is.
Amikor pedig 1241-ben Batu kán hatalmas haddal jött Magyarországra, Kálmán csapataival azonnal Béla táborába sietett. Muhinál döntő szerepe volt abban, hogy a mongolok nem tudták elfoglalni a Sajó stratégiai szempontból jelentős hídját a csata előestéjén és éjszaka. Nem sokon múlt a győzelem, maga Batu is a visszavonulást fontolgatta, ám végül veterán hadvezérére, Szubotájra hallgatott. Sajnos. A fejleményekről ITT írtunk részletesen.
A csata későbbi eseményei során olyan sérüléseket szerzett, amelyekkel még el tudott menekülni Zágrábig. Ott találkozott az osztrák fogságból kiszabadult bátyjával is, ám székvárosában visszaadta a lelkét teremtőjének.
A horvátok nagy “királya”?
Saloméval kötött házasságából gyermek nem származott, halála után az özvegy kolostorba vonult és apácaként élte le életét Lengyelországban. Bár Kálmán gyakorlatilag sehol nem uralkodott, életéről mégis számos lengyel, orosz és latin forrás számolt be, a korban jól ismert volt, így halálhíréről is többen megemlékeztek. Személyével a magyar, a lengyel, az ukrán és a horvát történetírás is foglalkozik ma már. Egyes horvát történészek egyenesen úgy gondolják, hogy Szlavónia egykori urát (ez gyakorlatilag a mai Horvátország területe Dalmácia nélkül) a horvátoknak egyik legnagyobb “királyukként” kellene számon tartaniuk. Magyarországon egyedül Gödöllőn áll szobra. Ezt a trianoni döntés után a csonkaországba költöző premontreiek állíttatták egykori bőkezű támogatójuknak.
Kálmán herceg életéről Font Márta és Barabás Gábor történészek írtak monográfiát 2017-ben, ők a beszélgetőtársak is a Griffsider – Digitális Legendárium podcast egyik adásának is, amit Kálmán herceg életének szenteltek.
Ez is érdekelhet történelem témában:
- 177 éve tettük le a fegyvert az oroszok előtt: lett volna esély a szabadságharc folytatására?
- Arról, hogy Halics trónja hányszor került a magyar uralkodók kezébe, ITT írtunk.
További történelmi témájú cikkeinkért pedig katt.
Source: