Az Európai Unióban napokon belül sorsdöntő szavazás várható a „Chat Control” néven ismert, hivatalosan gyermekvédelmi célú jogszabálytervezetről, amely alapjaiban változtathatja meg a digitális magánélet fogalmát. Bár támogatói az online gyermekbántalmazás visszaszorítására hivatkoznak, bírálói szerint a javaslat a titkosított kommunikáció végét jelentené, és példátlan megfigyelési lehetőséget adna az államok kezébe.
Tartalomjegyzék
Chat Control: veszélyben a digitális magánélet?
A tervezet lényege, hogy a nagy üzenetküldő alkalmazások – mint a WhatsApp, Messenger, Signal vagy Telegram – kliensoldali szkennelést vezessenek be. Ez azt jelenti, hogy az üzeneteket a felhasználó készülékén ellenőriznék, még a titkosítás előtt – írja a HVG. Gyanús tartalom esetén az algoritmus automatikusan értesítené a hatóságokat. A gyermekvédelem mellett szóló hivatalos érv szerint így lehetne hatékonyan felderíteni a gyermekek elleni online visszaéléseket. A kritikusok azonban rámutatnak: ez a magánélet általános, válogatás nélküli megfigyelésének tankönyvi példája.
Civil ellenállás és nemzetközi kampányok
A tiltakozási hullámot egy dán programozó, Joachim indította el augusztusban, amikor létrehozta a Fight Chat Control nemzetközi kampányoldalt. Az egyszerű felület lehetővé teszi, hogy polgárok tömegesen küldjenek tiltakozó e-maileket uniós döntéshozóknak és nemzeti kormányoknak. Azóta több mint 20 ezer levelet továbbítottak, amivel egyes EP-képviselők postafiókjai szinte teljesen beteltek.
Ezzel párhuzamosan a stopchatcontrol.eu szövetségbe tömörítette az európai digitális jogvédő szervezeteket, amelyek szerint a javaslat az „európai polgárok magánéletének legnagyobb kockázata az utóbbi évtizedben”.
Az országok álláspontja: egyre megosztottabb Tanács
A tagállamok között éles törésvonal húzódik. Magyarország Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta mellett támogatja a javaslatot. Ellenzi viszont Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország, valamint a frissen csatlakozó Németország.
A német igazságügyi miniszter, Dr. Stefanie Hubig kijelentette: „a jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu”, és ragaszkodott a magánkommunikáció sérthetetlenségéhez. A német vétó blokkoló kisebbséget teremtett, így a dán EU-elnökség október 14-re tervezett politikai megállapodása veszélybe került.
Magyar kontextus: a Pegasus árnyékában
Magyarország támogatása a kritikusok szerint különösen aggasztó, mivel a kormány korábban is visszaélt megfigyelési eszközökkel: elég a Pegasus-botrányra gondolni – emlékeztet az Ellenszél. A Chat Control bevezetése esetén a magyar hatóságok is hozzáférhetnének az automatikus szűréshez, aminek segítségével elméletileg bármely polgár privát üzenetei megnézhetnék.
Chat Control: Alapjogi aggályok
Az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos már 2022-ben figyelmeztetett: az ilyen szabályozás ellentétes lehet az EU Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, a GDPR adatminimalizálási elvével és az ePrivacy-irányelvvel. Több EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem nem vezethet a polgárok általános megfigyeléséhez.
Európai párhuzamok: Franciaország
A francia jogalkotási vita jól mutatja, milyen könnyen nyithat kiskaput egy ilyen rendelet. A drogkereskedők elleni fellépésre hivatkozva egy szenátusi módosítás lehetővé tenné, hogy a titkosszolgálatok hozzáférjenek a végponttól végpontig titkosított üzenetekhez, ami országos felháborodást váltott ki.
Mi következhet?
A Chat Controlról várhatóan október 14-én szavaznak az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában. Ha a javaslat átmegy, az EU 2026-ra léphet be a digitális megfigyelés korszakába, ahol a polgárok már nem lehetnek biztosak abban, hogy üzeneteik valóban titokban maradnak. A vita így mára nemcsak a gyermekek védelméről szól, hanem arról is, milyen jövőt szán Európa a magánéletnek és a digitális szabadságnak.
Forrás: