Az ukrán külső hírszerzés friss jelentése szerint Moszkva gazdasági mozgástere tovább szűkül, mivel Oroszország egyre inkább az energiahordozók és a fémek exportjára támaszkodik – ezek túlnyomó részét pedig már Kína vásárolja fel.
Nem is olyan egyszerű üzletelni Kínával
Bár Peking továbbra is Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország közötti forgalom az idei évben jelentősen visszaesett, ami jól mutatja, hogy Moszkva egyre sérülékenyebbé válik.
A beszámoló szerint 2025 első kilenc hónapjában a kétoldalú kereskedelmi volumen 163,6 milliárd dollárra csökkent, ami 9,4 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszaknál.
A visszaesés mindkét irányban érzékelhető: Kína 11,3 százalékkal kevesebb árut küldött Oroszországba, míg az orosz export Peking felé 7,7 százalékkal esett vissza.
Egyre kevesebben akarnak orosz energiát
A gyengülés legfőbb oka az energiahordozók világpiaci árának csökkenése volt. Az orosz energiaexport értéke január és szeptember között mintegy 14 milliárd dollárral apadt, ami közel 19 százalékos mínuszt jelent.
Ez különösen érzékenyen érinti Moszkvát, hiszen a bevételek nagy részét továbbra is az olaj- és földgázexport biztosítja, más iparágak pedig nem képesek pótolni a kiesést.
A kínai autók iránti kereslet összeomlása szintén hozzájárult a kereskedelem zsugorodásához. A 2024-es rekordév után az orosz piacon 56 százalékkal esett vissza az érdeklődés a kínai járművek iránt, ami azt jelzi, hogy a túlkínálat és a lakossági vásárlóerő gyengülése egyszerre fékezi a forgalmat.
Akadnak más problémák is
A helyzetet tovább rontják a logisztikai nehézségek. Ősszel jelentős torlódások alakultak ki a kínai–kazah határon, amelyek lelassították az áruforgalmat. A szállítási költségek is megugrottak: vasúton 25, közúton pedig 35 százalékkal drágult a fuvarozás.
Emellett több tengeri szállítmányozó – köztük a kínai CStar Line és az STF Shipping – pénzügyi korlátozások miatt csökkentette orosz kikötőkbe irányuló járatait, ami tovább szűkítette az ellátási útvonalakat.
Az ukrán hírszerzés értékelése szerint mindez azt eredményezi, hogy Oroszország egyetlen gazdasági „köldökzsinórként” Kínára utalódik. A Peking felé irányuló exportkitettség miatt Moszkva egyre érzékenyebb a kínai kereslet ingadozásaira, ami hosszú távon kiszolgáltatottá teheti az orosz gazdaságot.
Forrás: