November 21-én Budapesten tartották a Kirgiz–Magyar Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság 4. ülését, valamint egy magas szintű magyar–kirgiz üzleti fórumot, amelyeken több új megállapodás is született. A felek szerint ezek az egyezmények hosszú távon is erősíthetik Kirgizisztán és Magyarország közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat. Helyszíni riport:
Kormányközi bizottság: agrárium, ipar, digitalizáció, energia
A kormányközi bizottság ülését kirgiz részről Bakyt Sydykov, a Kirgiz Köztársaság gazdasági és kereskedelmi minisztere, magyar részről pedig Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára vezette.
Az ülés fontos platformként szolgált a kétoldalú kapcsolatok jövőjének áttekintésére és a gyakorlati együttműködés elmélyítésére. A felek széles gazdasági napirendet vitattak meg, többek között:
- kereskedelmi és befektetési együttműködést,
- agrár- és ipari kooperációt,
- digitalizációt és innovációt,
- repülésügyet és közlekedést,
- energiaipari projekteket,
- valamint humanitárius és oktatási kapcsolatok bővítését.
Az ülés végén aláírták a Bizottság 4. ülésének jegyzőkönyvét, valamint egy együttműködési szándéknyilatkozatot a Kirgiz Köztársaság Vízgazdálkodási, Mezőgazdasági és Feldolgozóipari Minisztériuma és a magyar Agrárminisztérium között az állategészségügy és állategészségügyi ellenőrzés területén. Ez a megállapodás az élelmiszer-biztonság, az állategészségügyi szabványok és az exportlehetőségek bővítésében is új távlatokat nyithat.
Üzleti fórum Budapesten: három nyelven, erős szakmai fókusszal
A politikai és kormányközi tárgyalásokat egy magyar–kirgiz üzleti fórum egészítette ki, amelyre ugyanezen a napon került sor a Kimpton BEM Budapest szállodában, és a rendezvény munkanyelve angol, orosz és magyar volt.
A találkozó nyitóbeszédekkel indult:
- Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte a résztvevőket, kiemelve Magyarország elkötelezettségét a közép-ázsiai nyitás és a kirgiz–magyar kapcsolatok erősítése mellett.
- Bakyt Tolomushevich Sydykov, a Kirgiz Köztársaság gazdasági és kereskedelmi minisztere hangsúlyozta, hogy a két ország között szilárd bizalmi alap és hosszú távú együttműködési szándék alakult ki, amelyre új projekteket lehet építeni.
Új MOU: kirgiz agrárminisztérium és magyar vállalat együttműködése
A nyitóblokkok után sor került egy MOU-aláírási ceremóniára is:
megállapodás született a Kirgiz Köztársaság Vízgazdálkodási, Mezőgazdasági és Feldolgozóipari Minisztériuma és a magyar Art Work Design Kft. között. Ez a dokumentum a mezőgazdasági projektek, feldolgozóipari fejlesztések és vízgazdálkodási megoldások terén nyit új együttműködési lehetőségeket.
Előadások: befektetési környezet, export, turizmus, aszálymegelőzés
A fórum szakmai súlyát a részletes prezentációs szekció adta, ahol magyar és kirgiz intézmények, cégek mutatták be lehetőségeiket:
- Damirbek Zhanturayevich Bikulov, a Kirgiz Köztársaság elnöke alá rendelt Nemzeti Befektetési Ügynökség igazgatóhelyettese a kirgiz befektetési környezetről tartott előadást, bemutatva az ország adókedvezményeit, szabad gazdasági övezeteit és a külföldi befektetőknek kínált garanciákat.
- Dr. Artner Gábor Péter, a HEPA – Hungarian Export Promotion Agency vezérigazgató-helyettese a magyar exportösztönzés eszköztárát, valamint a magyar vállalatok közép-ázsiai megjelenését támogató programokat ismertette.
- Nazgul Zharkynbekovna Malabaeva, a Kirgiz–Magyar Üzleti Tanács elnöke és a Kirgiz Kereskedelmi és Iparkamara magyarországi képviselője a két ország vállalkozói közösségeit összekötő platformokról, üzleti hálózatokról és a konkrét együttműködési területekről beszélt.
- Dr. Örlős László, a Török Államok Szervezete Aszálymegelőzési Intézetének operatív igazgatója, igazgatósági tagja a vízgazdálkodási kihívásokat és az aszálymegelőzés regionális tapasztalatait mutatta be, külön hangsúlyt fektetve a közép-ázsiai térségre.
- Malika Moltoeva, a Kirgiz Köztársaság IEC Turisztikai Főosztályának igazgatóhelyettese a kirgiz turisztikai potenciált – hegyvidéki ökoturizmus, kulturális útvonalak, téli és nyári aktív turizmus – ismertette. Szintén kiemelte a World Nomad Games 2026 rendezvényt, ami Krigizisztánban kerül megrendezésre, és magyar sportolókat is várnak
- A magyar oldalról a Visit Hungary képviselője mutatta be Magyarországot mint könnyen elérhető, biztonságos és élménygazdag turisztikai célpontot, a lehetséges új kirgiz turistaáramlatok és csomagajánlatok szempontjából.
- Kurmanov Kanat, a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap igazgatótanácsának alelnöke az Alap finanszírozási eszközeit, hitel- és befektetési konstrukcióit vázolta fel, amelyek magyar–kirgiz közös projektek megvalósítását segíthetik.
A délelőtti programot networking ebéd követte, majd délután B2B és B2G találkozókra került sor, ahol a magyar és kirgiz cégek, illetve intézmények négyszemközti megbeszéléseken tárgyalhattak konkrét projektekről.
300 millió dolláros naperőmű-fejlesztés körvonalazódik
A budapesti üzleti program egyik kiemelkedő eleme volt a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Befektetési Ügynöksége vezetésének tárgyalássorozata Magyarországon. A küldöttség részeként Damir Bikulov ellátogatott a magyar energetikai szektor egyik meghatározó szereplőjéhez, az Electron Holdinghoz.
A tárgyalások eredményeként az Electron Holding és a kirgiz Nemzeti Befektetési Ügynökség együttműködési memorandumot írt alá legfeljebb 300 MW összkapacitású naperőművek kirgizisztáni létesítéséről. A tervezett befektetések értéke a jelenlegi tervek szerint meghaladja a 300 millió dollárt.
A projekt:
- jelentősen erősítheti a kirgiz megújulóenergia-szektort,
- hozzájárulhat az ország energiafüggetlenségének növeléséhez,
- és új piacot nyithat a magyar energetikai technológia és mérnöki tudás számára.
Ma Kirgizisztán nagymértékben függ a vízenergiától. Az ország azonban nemzeti célként tűzte ki a megújuló energiaforrások arányának növelését – a nagy vízerőművek kivételével. Az új magyar–kirgiz napenergia-együttműködés közvetlenül támogatja ezt a stratégiát.
Turizmus, oktatás és ipar is fókuszban
Az energetikai tárgyalások mellett a kirgiz üzleti delegáció turisztikai, oktatási és ipari vállalatokat is felkeresett Magyarországon, és több találkozót tartott magyar partnerekkel. A felek:
- a kölcsönös turisztikai áramlás növeléséről,
- az oktatási és képzési együttműködésről,
- valamint ipari és feldolgozóipari projektek indításáról is egyeztettek.
A mostani budapesti program jól mutatja, hogy a magyar–kirgiz kapcsolatok már túlmutatnak a szimbolikus diplomácián, és egyre inkább kézzelfogható projektekben és befektetésekben öltenek testet – az agráriumtól az energetikán át egészen a turizmusig és az oktatásig.
Ez is érdekes lehet – Közép-ázsiai vezetők tanácskozása: új lehetőségek a befektetésekben és az ipari együttműködésben
Forrás: